A Zealot S16 formai értelemben a JBL henger alakú dübörgőjét másoló termék, amiről nem tudnak a gyártók leszakadni. De miért is tennék, ha jól szól, kényelmes hurcibálni, esztétikusra meg lehet csinálni és a hátoldalát tele lehet pakolni különböző bemenetekkel? Tesztalanyunk kiválóan egyesíti magában a fenti ismérveket az elfogadható árral: 14.000 forintért próbálja meg lelökni az Enusic Soundcupot a trónról.
Zealot S16 kicsomagolása
Valójában kevés dolgot utálok jobban mint az agydurrantóan jellegtelen “unboxing” videókat. Semmi sem unalmasabb annál, mint ahogy egy tárgyról lepakolják a hungarocell elemeket, illetve leveszik róluk a műanyag fóliát. Nem véletlen vannak anti unboxing videók, ahol a csomagolóanyagokat méltatják, nem a terméket.
A Zealot S16 esetében azonban jogosan ejtek róla néhány szót, ugyanis a kemény műanyag végekkel ellátott hengernek csak a palástja rugalmas. A kínaiak pedig nem tudják, hogy Magyarország tízmillió focista országa, és ezt a sporttevékenységet a Posta dolgozói is napi szinten űzik, hiszen az egészség nagyon fontos. A számtalan szabadrúgás és bedobás eredményeként a Bluetooth hangszóró csomagolásának alja porrá tört, kinyitás után sok tucat darabra hullott, viszont a terméket maximálisan megvédte, így betöltve a feladatát.
A minőség kifejezetten jó, pont úgy vegyítették az anyagokat, ahogyan azt szeretem. Ahol megtapintjuk, ott kellemes szilikon, ahol szól, ott pedig háromszögrácsos fém. A kezelőszervek halványkéken világítanak, az ezüst logó diszkrét, mégis markáns, míg a hangkeltő membránokra rakott korongok is szépen illenek az összképbe. A kinézet már-már európaias, egy nevesebb hangfalgyártó logóját is el tudnám képzelni rajta.
Ha megfordítjuk a berendezést, a fenekén egy szilikon záróelem alatt találhatjuk meg a különböző bemeneteket, micro SD kártyát az adatbevitelhez, míg egy micro USB a feltöltéshez, illetve egy USB-A kimenetet a power bank funkcióhoz. Mellette bújik meg az AUX port és a ki- és bekapcsolásért felelős kallantyú. A termék teljesíti az IP4X szabvány szerinti por- és vízállóság kritériumait is, amit a hátsó kupak láttán teljes mértékben el tudok képzelni. A Zealot S16 mellé jár egy angol nyelvű leírás, egy 3,5 mm-es jack és egy micro USB kábel is, bónusz gyanánt.
Zealot S16 tesztje
Alapvetően pozitív benyomásokat keltett bennem a Zealot S16 a kibontás után. Szerintem minden BT hangkeltő esszenciálisan arra rendeltetett, hogy magunkkal hurcibáljuk, tehát ne legyen túl nagy, szóljon jól, legyen beépített akkumulátora, ami sokáig bírja szuflával és pofon egyszerű legyen a vezérlése. Pont az aksi hiányán bukott el a hangokat legszebben megszólaltató Xiaomi Network Speaker is, hiszen ha be kell dugnunk a konnektorba, az jelentősen csökkenti a használhatóságot.
A felső sávon a szokásos gombokat láthatjuk, használatukra mindenki nagyjából 3 perc alatt rá fog jönni, aki már életében legalább egyszer használt BT hangszórót. A szokásos rövid-hosszú nyomás kombinációkkal operálhatunk, előbbi a számok közötti léptetést, utóbbi a hangerő állítgatását valósítja meg. A telefon ikon meglepő módon headset módban rövid nyomásra felveszi és leteszi a hívást, dupla nyomásra visszahívja az előző számot, nyomva tartásra pedig elutasítja azt. Természetesen zenelejátszás alatt is kapott funkciókat: megállítja illetve elindítja a számokat.
Az M, vagyis “mode” gomb a különböző bemenetek között váltogat, de ha egy portba behelyezünk egy adathordozót, akkor automatikusan átlép oda, és az első zeneszámot elindítja. A panel közepén visszajelző LED mutatja, hogy éppen melyik bemenet aktív, illetve ha nyomogatjuk az M-et, akkor ki is mondja, hogy “line in mode”, “Bluetooth mode” vagy “music mode” állapotban van-e, ez utóbbi jelöli a micro SD kártyát. A szövegek hangereje nem állítható, de szerencsére nem is ordítja le a fejünket.
A maximális méret amit lekezel, 32 GB, ezt valóban tudja, de szerintem ember nincs, aki micro SD kártyát dugna bele, egyrészt mert macera magunkkal cipelni, másrészt, ha egyszer belenyomtuk, brutálisan nehéz belőle kikotorni. Ami az USB-A kimenetet illeti, jópofa, hogy power bank funkciót is tud a Zealot S16, na de nem lenne logikusabb egy bemenet ide, amibe pendrive-ot lehet dugni? De. Mint ahogy a kihangosítás funkciót sem várjuk el tőle, pedig ezt is tudja egész jó minőségben, csak kicsit fura egy hengerhez beszélni telefonálás közben, valahogy életidegen az egész.
A 4.000 mAh-s akkumulátor energiáját én biztosan nem pazarolnám telefonom töltésére, bár a 20 óra lejátszási idő brutálisan sok, főleg hogy a Bluedio BS-6 csak 5-öt tudott. A standby időtartamról nem szól a fáma. Ha szobában hallgatjuk napi 8 órában, akkor is három nap lemeríteni, ami azért durva. Elméletileg van valamilyen netrádió funkciója is, de az applikáció kínai nyelvű, regisztrálni kell hozzá, szóval ezt gyorsan felejtsük is el.
Ami a hangját illeti, a gyártó által megadott 2x5W teljesítmény nem tűnik elrugaszkodottnak, ugyanis úgy tud ordítani, mintha egy komplett Pearl Jam koncertet akarna lemenedzselni. Nem mondom, hogy megremegteti a bécsi repülőtér betonját, mint annak idején a Dire Straits, de lakásban indokolatlanul hangosnak tűnik, viszont így alkalmas kültéri grillpartihoz is, biztosítani a talpalávalót.
A hangminőség egy meglehetősen viszonylagos fogalom. Egyrészt otthoni körülmények között elég nehezen mérhető, ráadásul ahány ember, “annyiféle fül”, és akkor az élménybe még belekavar, hogy milyen a zenei ízlésünk. Azzal kapcsolatban ne legyen kétségünk, hogy minden gyártó azt állítja, hogy az általa használt anyagok a legjobbak, attól szól úgy a cucc, hogy a langyos sárga elönti a bokánkat.
Nyilván nem túl valószínű, hogy a Zealot S16 által preferált fém és műanyag hangvezetési képessége vetekszik mondjuk a Heybrook által használt rózsafával. Ennek ellenére azt gondolom, hogy tesztalanyunk nem szól rosszul. A trükk ott van, hogy bár a hengerpalást mindenhol egyforma, a magas hangokat sugárzó membránok a Zealot logóhoz képest előre, a két mélysugárzó pedig oldalra áll. Emiatt elég jól elválnak a hangok, a mély nem nagyon veri agyon a közepet és a magasat, de azért van egy enyhe tejfölös pohár hangja az éneknek.
A teszthez veszteségmentes FLAC fájlokat használtam, illetve olyan muzsikákat, amiben sok a hangszer “hangszer”, tehát ezeket nem egy szintetizátor nyekergésével állítják elő. Az sem baj, ha az előtérben énekhang csendül fel, így inkább a Morcheeba-tól az Enjoy the Ride-ra szavazok, mint a Kerozintól a Halál a Májra című számra.
Ezek alapján azt mondhatom, hogy enyhe V karakterisztika jellemzi a hangképet, de nem azért, mert túltolták a mélyet, hanem mert a magas rovására megy egy picit az 1 Khz alatti tartomány. Nem rossz, nem rossz, de egy picit azért még lehetne rajta csiszolni, viszont 15.000 Ft alatt egyetlen termék sem jut eszembe, ami jobban szólna. Talán a Zealot B16?
Összegzés
Nekem bejött a Zealot S16, főként azért, mert nagyon jól használható olyan környezetben, ahol hordozható eszközre van szükségünk. Viszonylag kicsi, de ahhoz képest jól szól, remek a minősége, elég sok bemenet van rajta, nincsenek alattomos hibái, amik az agyunkra mennek, és ami a legfontosabb: jó sokáig bírja egyetlen feltöltéssel.
Grátisz a power bank funkció, és a telefonos kihangosítás, csak valahogy egyikre sem kívánunk rá használat közben. Elvileg kínai netrádiókat is lejátszik, de úgysem fog senki birkózni a nem angol nyelvű applikációval. Tábortűz és grillparti mellé remek választás, de a laptop hangszórókat is kiválóan helyettesíti 14.000 forintért, amelyet áfa- és vámmentes szállítással húzhatunk be.