Nemrég teszteltük a Segway Ninebot ES2-t de most itt a visszafojtott modell, a Ninebot ES1 is. A kisebb variáns árán jó 30-35%-kot faragtak, cserébe egy picit lassabb, picit kevesebbet tud, csak elöl rendelkezik „futóművel”, de alapvetően ugyanazt tudja, mint a testvére. Nézzük, hogy 97.000 forintért mit kell feláldoznunk, illetve, hogy melyik járgánynak jobb az ár-érték aránya. Szerencsére mindkét modell Priority Mail for Electric Scooter szállítással rendelhető meg, ami áfa és vámmentes.

A Ninebot ES1 itt megrendelhető >>
A Ninebot ES2 itt megrendelhető >>

Segway Ninebot ES1 kicsomagolása

Nem kis várakozás előzte meg a roller érkezését, a 40 nap azért embert próbáló, ha valaki annyira menne vele, mint én. Alapvetően szerintem a filozófiai elven túl van racionális oka is, hogy valaki szeretne elektromos járművet, ez pedig a tömegközlekedés és az autó kiváltása. Ráadásul a teszt is így objektív, ha valami „kárára” használjuk a Segway Ninebot ES1-et.

A kartondobozt hántoljuk le a szerkezetről, amelyben a rollert, a töltőt és egy elég egyszerű leírást találhatunk. A kormány leszerelve érkezik, a mögötte rejlő kábelt dugjuk be, tegyük helyre a tömítőgyűrűket, illetve csavarjuk be a négy csavart. Típushibának tűnik, hogy a használat során kiverődnek a tömítések, nálam is elszakadt a kormányoszlopban található, illetve hajlamos lejönni a nagy melegben a hátsó sárvédőn elhelyezkedő védő gumi is.

Más minőségi hibával nem találkoztam a közel 100 kilométer alatt, amit megtettem a járművel, a felépítmény masszív, az anyaghasználat elég jó, legalábbis a kategóriához mérten. Az akkumulátor a kormánycsőben lakik, nem pedig a rálépő alatt, ami plusz védelmet nyújt a rezgések és a lepadkázás ellen. Középen egy pici LCD kijelző trónol, ide íratja ki a fedélzeti komputer az adatokat, illetve a kezelőszervek – jelen esetben a fék, a gáz és a bekapcsolásért felelős gomb – is itt találhatóak.

A Segway Ninebot ES1 egy mozdulattal összecsukható, így viszonylag könnyen mozgathatjuk a 12 kilogrammos járművet, én rendszeresen jártam vele a boltba vagy éppen sportolni. Az akkumulátorbővítő csatlakozó fölötti kampóra szatyrokat akaszthatunk, ami újabb felhasználási módot nyit meg előttünk. Az ES1-en – ellentétben az ES2-vel – csak elől találhatunk rezgéscsillapító „futóművet”, illetve lámpa is csak ide jutott, az alacsonyabb ár miatti megtakarítások többek között itt csúcsosodnak ki.

Biztos sok embernek eszébe jut, hogy akkor ez most Segway, Ninebot vagy micsoda. A vicc az, hogy a Segway-t megvásárolta a Ninebot, aki pedig a Xiaomi tőkéből működik, de hát a globális piac már csak ilyen.

Segway Ninebot ES1 tesztje

Egyre több emberrel találkozom, akinek tele van a hócipője a nagyvárosi közlekedéssel. Alapvetően nem azért lassú eljutni mondjuk Budapesten A-ból B-be, mert olyan nagyok a távolságok, hanem mert állandóan dugó van. Ráadásul a városvezetés sportot űz abból, hogy a kritikus helyen építgessenek valamit, vagyis az utak nagy része járhatatlan, ráadásul az autózásra jelentős költségek is rakódnak, 400 Ft/liter a benzin, a parkolásért fizetni kell, amortizálódik a gépjármű, és így tovább.

Jó időben – ami az év 12 hónapjából nagyjából 9-et jelent, ugyanis a roller IP54 védelmet kapott, ami azért sok minden ellen megoldás – miért ne használnánk, amikor a költségei minimálisak, és tapasztalataim szerint pont ugyanolyan gyorsan odaérünk vele mindenhova, mintha a dugón kellene átvergődnünk. A gyári paraméterek szerint az ES1 maximum 20 km/órás sebességgel – ami a gyakorlatban 21-22 km – maximum 25 kilométert tud megtenni az 5.200 mAh-s akkumulátor egy feltöltésével, ez azért már elegendő ahhoz, hogy nagyobb távolságokat hidaljunk át.

A használathoz nincs szükség földöntúli ügyességre, a bal oldali kar a fék, a jobb oldali a gáz, az első, 8 inch-es kerékben lakó agymotor akkor kezd el húzni, ha finoman meglökjük a Ninebot ES1-et, és lefele mozdítjuk a kapcsolót. Bár a kormánnyal is terelgethetjük a járművet, célszerű rajta oldalt állni és tehermentesíteni, így a testsúlyunk áthelyezésével a roller is a megfelelő irányba kényszeríthetjük. A sebességfokozatokat, illetve a lámpa ki- és bekapcsolását a középső gomb dupla, illetve szimpla megnyomásával váltogathatjuk.

Persze nem ez lenne a kisebbik modell, ha nem húztak volna a nadrágszíjon, a lenti táblázatban látható, hogy pontosan hol érhető tetten a spórolás az ES2-höz képest. Mivel a nagy testvért már teszteltük, érdemes elolvasni a cikket róla, lévén a két elektromos jármű 90%-ban megegyezik, de persze a maradék 10%-ban lakozik az ördög.

A pirossal kiemelt dolgok a lényegesek, amelyek jellemzően teljesítményadatok, de például futómű kialakításban és a lámpák számában is van eltérés. A különbség elég markáns, amit saját tapasztalat alapján állítok, ugyanis mindkettőt meghajtottam. Persze az igazi nagy durranás a külön megvásárolható bővítő akku, de a nagyobb végsebesség és teljesítmény nélküle is érezhető.

Ami viszont egyforma, az a kiváló applikáció, amiben meglehetősen sok adat áll rendelkezésre a Ninebot ES1 műszaki paramétereiről, illetve a használati szokásainkról. Átlagsebesség, egy feltöltéssel megtehető út, összes megtett kilométer, jelenlegi energiaszint, csak hogy néhányat kiemeljek a halmazból. Nemcsak statisztikai modult találhatunk itt, hanem a roller speciális szolgáltatásait is beállíthatjuk:

• tempomat: 5 másodpercig nyomjuk a gázt, akkor tartja a sebességét, amíg más utasítást nem kap
• sebességfokozatok: limitált – maximum 15 kilométer/óra -, sztenderd, sportos
• energia visszanyerés foka: enyhe, közepes, erős
• lopás elleni védelem ki- és bekapcsolása

Az energia visszanyeréstől olyan nagyon sokat nem kell várnunk, 10-15%-ot csorgat vissza az akkumulátorokba, és jellemzően azoknak hasznos, akik hegyen laknak vagy nagy szintkülönbségeket hidalnak át. A kapaszkodási képessége 10 fok, de ez is, ahogyan a hatótáv is, nagyban függ a használó súlyától és egyéb külső körülményektől. Maximálisan 100 kilogrammra tervezik ezeket az eszközöket, de a teszteket 60 kilogrammal hajtják végre.

Valós körülmények között ez azt eredményezi, hogy a gépet végig sport módban használva, 80+ kilogrammos férfi esetében 15 kilométer körül alakult a hatótáv, sok heggyel megfűszerezve, míg sík úton normál fokozatban ez 17-18 kilométerre hízott. Ugyanezen körülmények között egy 55 kilogrammos hölgyeményt több mint 20 kilométeren át cipelt a Ninebot ES1, ami igazán megsüvegelendő teljesítmény. Az újratöltés 3,5-4 órát vesz igénybe, de az első egy órában durván 40-45%-ot visszatölt a tápegység, így felfoghatjuk ezt egy fajta gyorstöltésnek is.

A menetkomfort nem rossz, de azért a mély repedéseken felütnek a kerekek, hiába, a tömörgumi nem csillapít, cserébe nem is lyukad ki, ami az egyik típushibája például a Xiaomi M365-nek. Az első rugós tag valamennyit elnyel ebből, de az ES2 hátsó futóműve érezhetően segít a kényelmetlenebb szituációkban. Ezen azzal tudunk segíteni, ha hátra terheljük súlypontunkat és egy picit emelünk az orrán, így akár magasabb padkákra is feljuthatunk megállás nélkül.

Minden nap mentem vele apró, macskakőszerű burkolaton és kifejezetten jól bírta a rázkódásokat. Ellenben a vizes avar és a fák termése szappanozott halként csúszik, ilyenkor a szokásosnál jobban oda kell figyelni. A fékút 20 km/óráról 4 méter, de a maximális energia visszanyelésnél a motorfék önmagában is elég sokat lassít. Természetesen hátul rendelkezésre áll egy taposófék is, plusz mechanikai súrlódást biztosítva.

Van néhány helyzet, amikor a Ninebot ES1 elektromos rollerrel szemben bizony az ES2-t választanám, különösen a plusz akkumulátorral. Mindenki, aki 75 kilogramm fölött van, annak számít a nagyobb modell erőtöbblete, illetve azoknak is, akik sokat ingáznak dombokra fel és le. Azért ne legyenek kétségeink, a Hármashatár-hegyre nem ezzel a szerkezettel fogunk feljutni. A duális futómű rossz úthibákat jobban kisimítja, a dupla lámpa és LED-sor a rálépőn pedig abban segít, hogy ne csak mi lássunk másokat, hanem ők is minket.

Adnék néhány tippet a használathoz a gyakorlati tapasztalatok alapján:

• sisakot viselni nem ciki. Nem kötelező, de sosem lehet tudni, és lehet rárakni mindenféle kamerákat.
• hátsó lábbal, 90 fokban merőlegesen álljunk rá a fellépőre, az elsőt srégen előre helyezzük el, így tudjuk majd jól dönteni a jármű testét
• a kormány csak majrévas, a testsúlyunk előre-hátra mozgatásával lehet jól kanyarodni
• ha meghajtottuk a rollert, akkor a tápegység nem engedi tölteni az akkumulátort, amíg egy bizonyos szint alá nem csökken a hőmérséklete, erről az applikáció segítségével tájékozódhatunk
• a kormányoldó kallantyút jobb lábbal, oldalról nyomjuk le, ekkor lehet összehajtani a járművet a legkönnyebben
• a rollert összecsukva bevihetjük boltokba, a kormány T formájánál fogva húzható a legkönnyebben
• a megvásárolt termékeket akasszuk a kampóra, 6-8 kilót simán elbír
• a padkára felugratásnál tehermentesíthetünk azzal, hogy hátrébb helyezzük a testsúlyunkat
• lefele ne ugráljunk, mert nem tesz jót a Ninebot ES1-nek
• ha kihajtjuk a haslemezen elhelyezkedő sztendert, ne terheljünk rá a testünkkel, mert a scooter súlyára tervezték, nem pedig egy felnőttére

Összegzés

Kellemes útitárs a Ninebot ES1, és tényleg ki lehet vele váltani a tömegközlekedési járműveket, de akár az autónkat is. Egy-két apróságtól eltekintve jól összerakták, az applikáció jól működik, sokat tud – tempomat, energia visszatáplálás, lopásgátlás stb. – és még a menetkomfortja is kielégítő.

Természetesen a Segway ES2 egy picit mindenben jobb, és szerencsére már nem olyan nagy az árkülönbség a testvérek között, hogy azt sokkal nagyobb beruházással kelljen megvenni. Mindkettő remek jármű, bátran ajánlom őket, de a szívem a nagyobb modell felé húz, még akkor is, ha többet kell érte kicsengetni. Természetesen számtalan más alternatíva is rendelkezésre áll, ezeket is érdemes átlapozni.

A Ninebot ES1 itt megrendelhető >>
A Ninebot ES2 itt megrendelhető >>