Az Elephone Rexso K kamera neve nem cseng rosszul, lévén a gyártó egy ideje már meglehetősen jó akkumulátor cellákat és telefonokat is gyárt. A szövetsége a Huawei-jel pedig egy igen érdekes, a GoProktól hardverben eltérő vonalat megcélzott meg a 4K akciókamerák piacán. Itt nincsenek kamu felbontás értékek, cserébe van tonnányi kiegészítő, szálcsiszolt alumínium felületek, remek stabilizálás és alacsony, nettó 23.000 Ft körüli áron. 

Itt megrendelhető >>

Az Elephone Rexso K kicsomagolása

Általában ezen a vonalon a papírdobozba tömött kiegészítők és az átlátszó műanyag fólia egymás fölé helyezése meríti ki a dizájn fogalmát. Ezt még fel szokták ütni egy külső, színes és fényes karton takaró felhúzásával, így cselekedett az SJCAM, a Gitup és az EKEN is. A GoPro tőlük annyiban tér el, hogy hagyja a kamerarészt szabadon, de a koncepció ugyanaz.

Ehhez képest az Elephone Rexso egy szétnyitható, cipzáros dobozban érkezett, a részegységekhez az igényes külső dobozolást két oldalra szétnyitva juthatunk hozzá. Középen figyel egy vízzáró tokban a kamera, körülötte egy tonnányi mindenféle, amit az ilyen jellegű csomagolásokban meg szoktunk pillantani:

• Elephone Rexso Explorer K kamera (ugyanis ez a hivatalos neve)
• vízzáró tok
• nyitott tok a hangok miatt
• 8 db különböző, szabvány GoPro mount
• felhasználói kézikönyv
• 2 db sisak felfogató mount
• 2 db tapadófelület
• 3 db bandázs
• 1 db USB kábel
• néhány gyorsszorító
• acélkábel a rögzítéshez
• törlő kendő

Ez nem kevés, de ami a legjobb az egészben, az a külső tok, amivel, sokkal szállíthatóbbá válik a csomag, ráadásul mivel nem papírból van, a külső behatásokat is sokkal jobban bírja. Ez azért is fontos, mert pont olyan körülmények között teszteltem – hóesés, patak, tó – ahol a vízállóság nem éppen lényegtelen pont, ezt egy papírdoboz biztosan nem bírta volna ki.

Sajnos ugyanez nem mondható el a vízálló tokról, ami ugyan valóban nem enged be folyadékokat, viszont be tud fagyni, ilyenkor kínszenvedés nyomkodni a gombokat. Nem tudom, hogy ez anyag hőtágulási probléma-e, de -10 fokban eléggé küzdelmes volt vele a videózás, néha működtek a megnyomható felületek, néha pedig nem.

Ráadásul nem teljesen szabványos a mérete, igaz az Elephone Rexso a többi konkurens tokjába belefér, inkább visszafele vannak kompatibilitási gondok. A lencsevédő felület is sík, így karcolódni fog a lencsevédő, ezt egyes konkurensek jobban csinálták meg. A füle a GoPro féle pattintós megoldás, sok ötletet „vettek át” a nagynevű konkurenstől.

A kamera viszont kifejezetten jó minőségű, szálcsiszolt alumínium külső, kellemes fogású borítás oldalt, míg hátul a majdnem teljes téglalapformát kitöltő, 2-inches LCD kijelző. A rendszer háromgombos, logikájában eltér az eddig látottaktól, volt, akinek nem tetszett, nekem viszont igen, nagyon gyorsan megtanulható. Elől és felül pedig összesen 3 db értesítési LED látható, míg a hasán helyezkedik el az SD kártya bemenet és az 1200 mAh-s akkumulátor helye, előbbibe érdemes UHS-I U3 sebességűt tenni.

Oldalt két port, egy micro USB és egy micro HDMI port található, és szerintem az előbbi analóg kimenetként is szolgál (CVBS), de ezt sajnos nem tudtam tesztelni. Ami viszont feltűnt, hogy helyenként mintha nem lenne szépen elvágva a műanyag, például a kamera burkolata a test és a henger összeérési pontjánál nem teljesen egyenes, azért ezt a drágább konkurensei szebben oldották meg.

Az Elephone Rexso K tesztüzeme

Az ismerkedést a menü átpörgetésével kezdtem, és meglepett, hogy mennyire eltér attól, amit megszoktam. Nem mondanám szépnek, de áttekinthető, és ez a fontos. A front gombbal kapcsoljuk be és ki az eszközt, amire valami rettenetes, torzított, recsegő dallammal válaszol, ezt simán kihagyhatták volna. Ugyanezen vezérlő rövid megnyomásával tudunk válogatni a fő funkciók között, ami az alábbi: felvétel, fotó, multimód, beállítások, WiFi, fájlok és vissza, ami elsőre kicsit zavaros.

Minden almenüt átpörgettem, hogy tudjam, nagyjából milyen funkciókat implementáltak az Elephone Rexso K kamerába. A másik ok, hogy ezeket a lehetőségeket mindenki szereti össze-vissza átnevezni, nehogy már a szegény felhasználó tudja, hogy mi mit csinál. Minden jel alatt ha megnyomjuk az oldalsó WiFi gombot, akkor a funkció alá logikailag beszervezett dolgokat láthatjuk, például a videónál a felbontást, míg a fotónál a RAW lehetőséget.

Eltartott egy darabig, mire megérttettem, hogy a beállítások alatt bizonyos menüpontok nem mindig állíthatóak, ezek valamilyen kombináció mellett érhetőek csak el, ilyen például a video kódolás, míg 1080p 30 FPS-ben H.264-et és H-265-ör is enged, másoknál pedig nem feltétlen. Ugyanez igaz a fotó opció automata módjára, ilyenkor kikapcsolja a mélyebb – fehéregyensúly, ISO stb. – beállíthatóságot.

A nagy nyomkodás közben felfedeztem néhány érdekes dolgot, ilyen például a valaha látott legrondább dátumbélyeg, amit képeken láttam. Egyrészt áthatja a Commodore 64 feeling, legalábbis a tipográfiát illeti, másrészt nem teljesen a kép felső sávjára, hanem egy „ujjnyival” lejjebb esik, így kitakar egy jelentős részt az elkészült anyagból. A levételéhez valamiért az OSD menüt kell kikapcsolni, a képstabilizálás a DIS (Digital Images Stabilization), az LDC a képkorrekció (Lens Distortion Correction), míg az alvás mód az auto dormant, a többi menüpontnak sikerült normális nevet adni.

Most hogy machete-vel átvágtuk magunkat a menürendszer sajátosságain, kukkantsuk meg a hardvert, ami reményeim szerint mindenkinek igazolja majd, hogy itt bizony valós 4K 30 FPS-ről van szó. Most mindenki azt várja, hogy az unalomig ismételt Ambarella A12S75 és egy Sony Exmor hardvereket fogom felsorolni, pedig NEM, annak ellenére, hogy olyan remek kamerák készülnek a fenti alkatrészekből, mint a Hawkeye Firefly S8.

Itt ugyanis egy HiSilicon HI3559 – ami egy Huawei termék – chip és egy 16 Megapixeles Panasonic MN34120 szenzor dolgozik, „hoppácska”, malomkövet dobtak az akciókamerák állóvizébe. Ez azért nagyon érdekes, mert a HI3559 bizony képes 4K 30 FPS felbontás mellett is képstabilizálni, amit tudtommal jelenleg egyetlen 100 dolláros kamera sem tud, és ez azért nagy előny. Az Elephone Rexso K képstabilizálása egyébként elképesztően jó, függetlenül a felbontástól, ami egyesek szemében simán „selling point” lehet.

Nem így a részletesség, ami helyenként szívet ütően rossz tud lenni, különösen akkor, ha kevés a fény. Ellenben napsütésben kiváló képeket készít, ilyen szépet nem is láttam még ilyen olcsón. A színek nagyon jók, kicsit túl telítettek, de a négy tesztalany állítása szerint - ha nincs mellette más kamera – akkor még jobban is néz ki ez a megoldás, mint például a Gitup Git 2 fakóbb képei.

A táj viszont elképesztően szép volt a fényképeken, és ami meglepő, ellenfényben sem volt becsillanás, amit nem tudom, hogy milyen trükkel értek el, de ügyes. Aki pedig megdolgozná Photoshoppal, az biztosan örülni fog a RAW formátumnak, ami szintén nem minden konkurens sajátja. Ami a felbontást illeti, 16, 12, 8 és 5 Megapixel között variálhatjuk, ugyanez a videóknál 4K 30 FPS, 2K 60 FPS, 1080p 60/30 FPS és 720p 120 FPS. Érdekes, hogy ilyen kevés lehetőség közül választhatunk, illetve az Ambarella A12S75 rendszerek tudnak például 720p-t 240 képkocka mellett, ami a lassításoknál igencsak jól jön.

A videó kapcsán szintén a fenti részletességi probléma jön elő, amit ellentételez a remek színvisszaadás és a kiváló digitális stabilizálás. Ezt valóban egyik konkurens sem tudja, és bizony ez a síelés közben eléggé kijött például az SJCAM SJ5000 X Elite-tel szemben, ami persze hardverben azért bőven alul marad. Teszteltem rázós úton is, ahol szépen kisimította a felvételeket, látható, hogy eltűntek a pattogások.

Az viszont biztos, hogy aki olyan sportot akar űzni, amiben intenzív mozgás van – mint a tesztvideókon látható síelés vagy éppen a bringázás – ott bizony ez egy komoly érv a vásárlás mellett. Ami a különböző módokat illeti, választhatunk a time-lapse, lassított felvétel, időzítő és sorozatfelvétel lehetőségek közül.

A 320x240-es kijelző viszont napfényben nehezen olvasható, ezzel bizony szenvedtünk, és az alsó OSD menüben látható adatok is bolha lábujj méretűek. Ami engem viszont a legjobban felhúzott, az a „shutter” hang és kép hiánya, ugyanis nem látszik mikor fényképeztünk egyet, csak a számok nőnek meg eggyel. Eleinte össze-vissza nyomkodtam, mint egy elmebeteg, ugyanis nem értettem, miért nem működik. Meg kell szokni, együtt lehet vele élni, de azért ezen van mit fejleszteni.

Még egy szoftveres furaságot tudnék mondani, ez pedig a menüpörgetés, amit egyébként a telefonos alkalmazás teljesen kivált. Csak egy irányba léphetünk, ami azért bosszantó, mert állandóan körbe kell menni, és ha véletlenül tovább lapozunk, akkor lehet újra még nyolcat nyomni, hogy visszajussunk a hőn áhított menükhöz. Ezt a kezelhetőség dolgot még azért lenne hová fejleszteni. A kamera esetében viszont szoftveres hibákat egyáltalán nem találtam, pedig régebben az Elephone-nál ezzel voltak gondok.

Az Explorer K applikáció nem rossz, ez volt a másik félelmem, aminél azt gondoltam, hogy a cég kirúgja maga alól a háromlábú sámlit. De szerencsére elég stabil és jól átlátható, a párosítás pedig tényleg pofonegyszerű. A főképernyőn a kameraképet láthatjuk, jobb alul pedig a beállításokat, ami nagyjából megegyezik az LCD menüből is elérhető lehetőségekkel, vagyis eléggé teljes értékűnek tűnik.

Ebben is létezik az upgrade firmware menüpont, vagyis netről leszippanthatjuk a frissítést és „on the fly” rátolhatjuk a kamerára. Nincs semmi másolgatás, SD kártyás szenvedés, csodálkozom is, hogy nem előbb kezdték el alkalmazni ezt a módszert. Szintén jópofa a „flip”, vagyis a kamerakép megfordítása, ami például drónozásnál jön jól. Van néhány speciális menüpont is, ami csak innen érhető el, ilyen az idő szinkronizációja a kamera és a telefon között, illetve a WiFi paraméterek frissítése.

A többi piktogram ismerős lesz, fényképalbumba lépés, felbontás állítás, maradék hely az SD kártyán, videó módok és így tovább. Szintén hasznos még a WiFi kapcsolat erősségének, illetve az akkumulátor állapotának visszajelzése. A vezetéknélküli kapcsolat nagyjából 10-15 méterig működik, míg az üzemidő valahol 90-100 perc körül alakul, 1080p 30 FPS felbontás mellett, és ezt nagyjából síelés közben is tudta, vagyis azt gondolnám, hogy a gyárilag megadott értékek abszolút valósak, sőt megfelelő körülmények között - 20-25 fokban - akár jóval többet is mérhettem volna.

Összegzés

Kicsit ambivalens érzéseim voltak, mikor letettem az Elephone Rexso K kamerát, mert minden előnyére jutott valami fura dolog. Itt vannak a remek színek, amik a videókat és a képeket is jellemzik, de a részletesség nem megfelelő, rengeteg mindent tud, de a menürendszert erősen szokni kell, nagyon szép a szálcsiszolt előlap, de máshol találhatunk slendrián illesztéseket.

Amit viszont nagyon jól csinál, az a 4K 30 FPS felbontás melletti képstabilizálás, ami biztosan kiemeli a konkurencia szürke tömegéből. A legközelebbi konkurens talán a Xiaomi Yi 4K+, ami durván háromszor ennyibe kerül, és abban még nincs benne az a hordányi kiegészítő, amit a Rexsohoz megkapunk. Én nettó 23.000 forintért maximálisan együtt tudok élni a fenti hibákkal, de aki nem, az vegyen Hawkeye Firefly 8S-et, abból is a nagy látószögű variánst, cserébe viszont le kell mondani a remek képstabilizálásról.

Itt megrendelhető >>