A Xiaomi Mi Mix 2 egyértelműen a 2017-es év kínai telefonja. Hatalmas népszerűségnek örvend világszerte, hiszen egy igazi felső kategóriás készülék szinte középkategóriás áron. Ezt bizonyítja az is, hogy a fél kínai világ lemásolta. A páratlan mérnöki megoldásairól híres, de a mindennapokban nehézkesen használható Mi Mix hibáit levetkőzve egy minden szempontból remek erőgép lett, ami méltán viseli a Xiaomi zászlós hajója nevet. Épp ezért nagyon boldog vagyok, hogy én tesztelhettem.
A Xiaomi Mi Mix 2 kicsomagolása
A doboz sem a megszokott fehér, ezzel is felhívják a figyelmet rá, hogy különleges eszközt tartunk a kezünkben. A telefon mellé amerikai csatlakozós QC 3.0 képes töltőt, Type-C kábelt, fekete poszter szerű kínai gyorstalpalót és gari kártyát, SIM tűt, Type-c - jack átalakítót és még egy gyári tokot is kapunk. Utóbbi nagyon szép és jó minőségű, merev, mégis fogásra puha, köszönhetően a gumis borításnak, jól illeszkedik a telefonra, nem lesz tőle bumszli. Remek hír, hogy megkapta a Qualcomm gyorstöltését, a Xiaomi sajnos az utóbbi időben ezt rendszeresen kihagyja, hogy ennyivel is olcsóbban adhassák a készülékeiket, de egy zászlóshajóba azért illik beletenni. A 3,5 mm-es jack csatlakozó sokaknak hiányozhat, de úgy tűnik, erre tart a világ, muszáj lesz beletörődni.
A hátlapon ezúttal is van egy kis aranyozás, amit többen kifogásoltak a Mix 1-ben, de szerintem ez nagyon bőven a jó ízlés határán belül van, inkább elegáns, mint csicsás. A gyártó a Mix designed by Xiaomi felirattal hirdeti, hogy büszke a teremtményére. A dupla LED vakuval megtámogatott kamera kissé kiáll a hátlapból, de az arany gyűrű védi a lencsét. Alatta találjuk az ujjlenyomat olvasót, ami nekem pont kézre állt.
Az oldalakon ezúttal nem találunk olyan sok mindent: felül másodlagos mikrofon csücsül, alul a két hangszóró rács közül az egyik valóban hangkeltőt rejt, a másik a mikrofont. Közöttük található az újgenerációs Type-C USB port, bal oldalon pedig a két darab nano SIM-et befogadó SIM tálca. A megszokottal ellentétben itt nem tehetünk micro SD kártyát az egyik SIM helyére, ennek okát később taglalom, ezért körültekintően válasszunk kiadást vásárlás előtt.
Az előlapon nem sok mindent találunk, a kijelző a legtöbb helyet elfoglalja. A tavalyi megoldással ellentétben egy hagyományos beszédhangszórót zsúfoltak a megjelenítő fölé, a szelfi kamera és az előlapi szenzorok (fény és közelség) viszont ismét a kijelző alá költöztek. Középen van még egy apró, fehér színű értesítési LED is, ami véleményem szerint nagyon szolid és elegáns. Fizikai gombokat ne keressünk, az Android virtuális megfelelőit kell használnunk.
A Xiaomi Mi Mix 2 tesztje
A Mix 1 legnagyobb érdekessége a hihetetlenül vékony kávákkal ellátott kijelző volt. Ez volt az a telefon, amire tényleg ráillett a kávanélküli jelző, viszont ez a gyakorlatban néha már hátrány volt. A Mix 2 hasonlóan impozáns kijelzővel büszkélkedhet, viszont a kereteket ésszerű keretek közé szorították, és csak annyira kávanélküli, hogy jól használható maradjon. Ez persze még mindig kiemelkedően keskeny a szokásos mobilokhoz képest, és a kijelző a négy sarkában lekerekítést is kapott, ami mostanában igen divatos a Samsung és az Apple készülékeiben is. Rendkívül jó kijelző-előlap aránnyal büszkélkedhet, nem nagyobb, mint egy átlagos 5,5 colos készülék, mégis 5,99 colos a megjelenítő.
A felbontás 2160x1080 pixel, aminek külön csodaneve nincs, lényegében egy 18:9-es képarányra módosított Full HD. Ez 5,99 colon 403 PPI képpontsűrűséget jelent, ami tűéles képet eredményez. Technológiáját tekintve IPS, kiemelkedően szép a képe, a színek élénkek, kontrasztos, a betekintési szögek elég nagyok, és a fényerő is meglepően magas. Ezzel napfényes időben sem lesz sok gondunk. Hasznos funkció, hogy a kijelző dupla koppintással is felébreszthető.
Nem hiába zászlóshajó, a Xiaomi tényleg minden téren nagyon kitett magáért, nem igen hagytak sebezhető pontot a Mixen. A hardver a Qualcomm jelenleg kereskedelmi forgalomban kapható legerősebb chipje, a Snapdragon 835. Ugyan december elején megjelent a legújabb, Snapdragon 845 nevű darab, de még nincs piacon egy készülék sem, ami ezt tartalmazná, így a 835 a jelenlegi király.
Ez egy brutálisan erős, nyolc magos (4x2.45 GHz és 4x1.9 GHz) megoldás, a benne lévő Adreno 540 grafikus chip a legdurvább játékokkal is lazán elbánik. Ilyen SoC található egyébként a rokon Mi6-ban is. Ezt támogatja meg a kiviteltől függően 6 vagy 8 GB RAM és 64, 128 vagy 256 GB háttértár, a tesztpéldány a "legalapabb" 6/64 GB-os verzió. A háttértár olvasási sebességére több mint 700 MB/s-ot mértem, ami egy jobb SD kártyának közel tízszerese, de még egy átlagos SSD-t is megszégyenít. Na, ezért nem lehet memóriakártyával bővíteni. Antutuban laza ~180.000 pontot mértem, a GFX T-Rex tesztje 60 FPS-t mutatott. Ez egy átlagos kínai okostelefon háromszorosa. Szabadjára engedve a szörnyeteget nincs olyan feladat, ami megakasztaná. A Shadow of Mordor, Real Racing 3, Dirt Extreme, Injustice 2 és Lego Star Wars kombó nevetve, maximális részletességen, melegedés nélkül futott.
A felhasználói élményért pedig a Xiaomi imádott MIUI 9 felülete felel. Alapból az Android iOS-ének becézgetik sokan, de ezzel a hardverrel tényleg teljesen jogos a kijelentés, még magához képest is ultra gyors. Olyan gördülékeny, amit az almás mobil is megirigyelhet. A multitasking nagyon jó, rengeteg alkalmazás képes a memóriában maradni, és villámgyors az átváltás köztük. Az alkalmazások azonnal nyílnak, és a MIUI számos kényelmi funkciót és saját alkalmazást is kínál. Meg persze rendszeres frissítéseket. Alapból a kínai rendszerrel érkezett, amiben csak angol nyelv van, de ez könnyen lecserélhető a nemzetközire, így már magyarul is tud. A GearBest leírása szerint viszont néhány változata alapból magyar nyelvvel érkezik, így talán a cserére sem lesz szükség.
Az ujjlenyomat olvasó is szokatlanul gyors és pontos, szinte sosem vétette el az ujjam a teszthét alatt. Bluetooth-ból a legújabb 5.0-s verziót, WiFi-ből pedig - ahogy azt kell 2017-ben - ac képes, 5 GHz-et is ismerő változatot kapjuk. Infra portot furcsa módon nem raktak rá, pedig ezzel szoktak dobálózni a felső kategóriában. Van viszont NFC, ami jóval hasznosabb extra, így például a mobil fizetés sem akadály. Az A-GPS, GLONASS és BDS műholdakat is ismerő GPS szintén nagyon megbízható és gyorsan megtalál. Global kiadás lévén természetesen ismeri a B20-at, így vidéken is tudunk 4G-t használni. Egy furcsa dolog azonban körüllengi a Mix és a Telenor 4G hálózat kombóját. Olvasónk is jelezte és mi is tapasztaltuk, hogy valamiért ennél a szolgáltatónál csak 3G-n működik, 4G-n még hívni sem lehet. Ennek oka egyelőre ismeretlen, nekem Vodafone hálózaton gyönyörűen ment a 4G az egész országban.
Szenzorok terén nagyon bő a felhozatal, a már ismertetett darabok mellett van fény és közelség érzékelő, gyorsulásmérő, giroszkóp, mágnes szenzor, rengeteg belső hőmérő modul és külső nyomásmérő is. A giroszkópnak, erős hardvernek és nagy képpontsűrűségű kijelzőnek hála VR-hoz is tökéletes a készülék.
A jack csatlakozó sokaknak hiányozhat, de a mellékelt adapterrel sem szörnyű az élet, rendben felismerte a rádugott füleseket és headseteket. A hangminőség nagyon jó, tiszta és dinamikus a hangzás. A hangszóró a látszat ellenére mégsem monó, félsztereónak mondanám. Ugyanis azt találta ki a Xiaomi, hogy a második csatornát a beszédhangszóró adja ki. Ez természetesen gyengébb a telefon alján lévő társánál, így nem tökéletes az eredmény, de a monónál jobb. A hangerő nem eget rengető, cserébe nem torzít magas hangerőn sem. Kicsit tompa a hangzás, de egész jó a dinamika, a mélyközép tartomány is értékelhető.
A kamera az a pont, ahol nem kiemelkedően, csak nagyon jó. Ugyan nem kapta meg a házon belüli konkurens Mi6 remek dupla kamerás rendszerét, ennek ellenére semmi oka a szégyenkezésre. Nagyjából a saját Mi5-öm szintjére teszem, aminél jobb kamerás mobilt nem sokat láttam az elmúlt időben. Felépítésében is hasonló, megkapta a fázisdetekciós autofókuszt és a négytengelyű optikai képstabilizátort is. A 12 MP felbontású szenzoron rendkívül nagy, 1,25 μm-es pixelek vannak, így több fény esik egy képpontra, részletgazdagabb lesz a kép, a lencse f/2 fényerejű.
Ha le tudunk mondani a dupla kamera menőségéről, hű társunk lesz a szép pillanatok megörökítésében. Nappal nagyon szép, élénk, éles és részletes képeket készít. Jó a dinamika, kevés a zaj, kromatikus aberráció sem nagyon fedezhető fel. Még beltéren is nagyon jó, lámpafénynél is szép a végeredmény. Makróban nagyon erős, gyönyörűen mossa a hátteret, gyors és pontos az autofókusz. A fénymérés is gyorsan alkalmazkodik a változásokhoz és pontos. Éjszaka sem vállalhatatlan az eredmény a nagy pixeleknek köszönhetően, természetesen megnő a zaj, de bőven használható a végeredmény. A dupla LED vaku elég erős zseblámpának és fotófénynek is.
Az előlapi kamera minősége is átlagon felüli, viszont mivel a készülék aljára került, előszeretettel készít toka szelfiket. Szerencsére a Xiaomi gondolt erre a problémára, és egy egyszerű, de nagyszerű trükkel orvosolta: a kameraszoftver ránk szól, hogy fordítsuk fejre a készüléket, így a kamera felülre kerül, és kényelmesen belenézhetünk. A videózási képességekben sem marad alul, akár 4K-ban is filmezhetünk 30 FPS mellett, és a képstabilizátor látványosan nagy segítség. Szépek a felvételek, a zajszűrés viszont kicsit agresszív a hangsávban.
A beépített aksi 3400 mAh-s, ami nem kiemelkedően nagy. Ennek ellenére meglepően takarékos tud lenni a csúcshardver, 12 óra kijelzőidőt és másfél napos üzemidőt is sikerült kihoznom belőle. Viszont sok játékkal fél nap alatt is le tudtam meríteni, szóval az üzemidő erősen felhasználás függő. A Quick Charge 3 gyorstöltésnek és a Type-C csatlakozónak hála - ami gyorsabb adatátvitelt és töltést kínál, és mindegy, hogy milyen irányban dugjuk be a kábelt -, 1:20 alatt feltölthető nulláról.
Összegzés
A Xiaomi Mi Mix 2-ről két dolgot tudok elmondani: jó és kiemelkedően jó. Megtartották az előd jó tulajdonságait, és kijavították a hibáit, hogy egy mindennapokban is tökéletesen használható eszközt kapjunk. Nincs olyan pontja, amire azt mondanám, hogy nem elég jó vagy idegesítő lenne. A hardver a csúcsok csúcsa, a kijelző remek, a szoftver jobb nem is lehetne, a dizájn és az összeszerelés példás. Abszolút naprakész eszköz, van gyorstöltés, Type-C, remek ujjlenyomat olvasó, egy rakás szenzor és a legújabb vezeték nélküli technológiák. A hangszóró jó, a kamera - bár nem a mostanában menő dupla rendszerű - kiemelkedően jó képeket készít. Az aksi, bár elsőre kicsinek tűnhet, okos használat mellett akár másfél napot is bír.
Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az új Mix a Samsung Galaxy S8 és az iPhone X ligájában játszik, tudásban és megbízhatóságban nem marad el tőlük. Árban viszont jelentősen, előbbi másfélszer, utóbbi több mint kétszer drágább nála. A tesztpéldány jelenleg nettó 130.000 forintba kerül, és ha sikerül EU Express-szel kérni, nem is lesz drágább. Végszóként még annyit, hogy ez az első teszttelefon, amire megbánás nélkül elcserélném a Mi5-ömet, a Mi Note 2-t és a Mi Mix 1-et is beleértve. Annak, aki a legfelső kategóriát célozza meg, bátran ajánlom, nem fogja megbánni. A Xiaomi ismét bizonyította, hogy kínai vállalatként is helye van a legnagyobb nemzetközi gyártók között.