A Xiaomi Redmi Note 5A, vagyis a legkisebb nagy telefon jutott el hozzám. A Note 5A szériát igen kellemesen skálázta be a gyártó, mindenféle méretű RAM-ból és ROM-ból választhatunk, illetve kétféle processzor variáns is rendelkezésünkre áll. Mi most a legolcsóbb, mindössze 31.000 forintos kivitelre mentünk rá, és igen sok meglepetéssel kellett szembesülnünk.
Xiaomi Redmi Note 5A kicsomagolása
Bréking, a Xiaomi nem fehér, hanem piros dobozban érkezett, ami legalább akkora bulvárhír lehetne, mint hogy „Balázs Klári szomszédját lopáson kapták a kis boltban”. Ennek ellenére üdítő látni egy új színt, és rendkívül figyelemfelkeltő, olyan, mintha az elektronikai óriás a fiatalokat akarná megszólítani ezzel az élénk tónussal. A beltartalomnál azonban felhorgadt bennem a gyanú, amikor megláttam a kínai dugós töltőt, itt bizony nem egy global version telefonról lesz szó. Mellé csapták még a szokásos fehér microUSB kábelt, a SIM tűt, na meg a leírásokat. Sajnos se tok, se kijelzővédő fólia, de még egy EU adapter sem dukál a minimál verzióhoz.
A Xiomi Redmi Note 5A kézbevétele ugyanazt a kellemes érzést váltja ki belőlem, mint a drágább modelleké, ezt nagyon tudja a cég. Az ergonómia áll a középpontban, ízlésesen visszafogott, de mégis prémium érzést hirdető anyagok, minden ott van, ahová először nyúlunk, és azt is csinálja amit tippelünk. A gombok kellemesen klattyannak, a hátlap nagyon alumíniumnak néz ki, így az sem különösebben érdekelne, ha nem az lenne. A Xiaomi mestere az ízléses tálalásnak, amit leginkább a rejtett, de halványan mégis felsejlő fizikai gombokon érhetünk tetten.
A kinézetről egyébiránt nem sok mindent lehet elmondani, az anyaghasználat jó, az érintési érzékenység megfelelő, a formák letisztultak, és nincsenek is igazán túljátszva. Hátul, nem meglepő módon a kamera optikáját találhatjuk meg, alul pedig kínai hablaty fogad. A csatlakozó még mindig micro USB, úgy látszik hogy a „tájp szí” csak a drágább telefonok kiváltsága. Örültem, hogy a front felső részén újra van értesítési LED, ami diszkrét fehér fénnyel világít.
Szoftveres tesztüzem
A nálam járt Xiaomi Redmi Note 5A nem nemzetközi, hanem kínai verzió, ami azért néha magas labdának bizonyult. Ilyenkor ugyanis mindent kínai írásjelek borítanak, és mivel arra a piacra is szánták, kell némi mókolás, hogy olyan állapotba hozzuk, ahogy azt megszokhattuk. Nem kell megijedni, ugyanebből van nemzetközi variáns is, aki nem akar bajlódni az átállással, az vegye azt, a cikk végi linkeknél ez is feltüntetésre került.
Első dolgom volt, hogy a GAPPS-ot (Google Apps) megpróbáltam feltelepíteni, de ez hosszas küzdelem után sem működött úgy, ahogy szerettem volna, amíg meg nem kaptam ezt a három perces videót, ami alapján gond nélkül telepíthető. A második fontos dolog, hogy a Xiaomi Redmi Note 5A csak akkor mutatja a SIM kártyán lévő kontakt listát, ha ezt külön bekapcsoljuk, ehhez be kellett állítanom az alábbi útvonalon a névjegyek megjelenítését: settings/system apps/contacts/display preferences/show SIM contacts.
A harmadik dolog a nyelvi csomag felrakása, ugyanis alapból csak kínai és angol nyelvet tartalmaz a ROM. Ez utóbbi nekem tökéletesen megfelel, de tudom hogy sokan nem szeretik. Ahhoz hogy legyen rajta magyar nyelv, jelentősebben hozzá kell nyúlni a szoftveres részhez, ehhez itt találtok leírást.
A fenti három lépés után lesz egy teljes értékű telefonunk, tehát aki húzni akar a nadrágszíjon – értsd az áron – és van műszaki affinitása egy kis szoftveres turkálásra, az választhatja azt az utat amit én, aki meg nem, az meg vegyen nemzetközi verziót. Visszakanyarodva cikkem fő vezérfonalához, az „európaiasítás” után az összes fölösleges kínai szoftvert lehánytam a telefonról, amit a MIUI 8.5(NDFCNED) megengedett. A Xiaomi bőre az Andorid 7.1.2-re épül, és bekapcsolás után egyből jött is a frissítés, tehát a szokásos precíz szoftverkövetés erre a telefonra is igaz.
Azért néhány furcsaság megmaradt, ilyen például a Googe Play-ből letöltött alkalmazások futtatásának megerősítése, vagy hogy a kínai vírusirtó más applikációkat talál gyanúsnak, mint az amerikai szoftverek, de ezeket egyébként is leszedtem. Ezekkel együtt lehet élni, és nem is okoznak hibát a működésben, de azért csak feljön még egy-egy fölösleges ablak.
Bár már százszor leírta mindenki, nem baj ha felelevenítjük, hogy a MIUI igen gyorsan és problémamentesen működik. Én személy szerint jobban szeretem mint az alap Androidot, ráadásul visszafogottan szép is, ami nekem kifejezetten bejön, nem szeretem a csili-vili megoldásokat, amik mostanában divatosak. A MIUI általában optimalizációt is tartalmaz, ezért gyengébb hardvereken is remekül szokott futni, és ez a telefon sem kivétel a fenti megállapítás alól.
Bizonyos részei sokkal jobban testre szabhatóak, de a beállítások menüben is sokkal több mindent nyomkodhatunk végig, mint az eredeti operációs rendszerben. Különösebben nem kell keresni az extra funkciókat, mert nincs, de a gesztusvezérlés, az NFC vagy éppen az ujjlenyomat olvasó hiánya engem nem zavart, az első kettőt szinte soha, az utóbbit is csak ritkán használom. Ellenben a MIUI szoftveres funkcióit - például az ébresztő órát felkeléshez, a stoppert főzéshez – igen sűrűn, és ezek sokkal jobban és okosabban vannak kitalálva, mint az Andorid esetében.
Még egy érdekes dolgot vettem észre, amit az alap operációs rendszer nem tud, a MIUI pedig igen, ez a rendszer monitorozási adatok kiadása. Ilyen például a Simple System Monitor, ami itt normálisan működik, míg a 7.1-es Nougaton nem ad vissza semmit, ami egy ritka idegesítő tulajdonság, lévén akadályozza a tesztelést, szóval +1 pont a MIUI-nak. Azt is nagyon díjaztam, hogy egyáltalán nem fagyott, nem voltak szoftveres anomáliák, pedig ebben az Android azért bővelkedni szokott.
Amit hátrányként fel tudok hozni, az a helyenkénti belassulás, de ez inkább a gyengébb hardvernek tudható be, de valahogy ezt is stílusosabban csinálja a MIUI. Jön egy „wait a sec” felirat, idegnyugtató körözéssel, mi meg várunk egy picit és már megy is tovább minden. Mennyivel kulturáltabb megoldás, mint az Andoridos akadozás, amire mindenki 43 képernyőnyomással válaszol.
Hardveres tesztüzem
A hardvert három fő paraméterrel lehetne jellemezni: Snapdragon 425, 2 GB RAM, 16 GB ROM. Ez önmagában sokat elmond, szerencsére egy ilyen árcédulánál senki nem vár egy Paks 2-t. A sárkányos architektúrát pedig általában jobban szoktuk szeretni, mint az MTK SOC-kat, bár azért ez a belépő modell helyenként ki tud fogyni a szuflából. Ez leginkább akkor érezhető, ha erőforrás igényes játékokat akarunk futtatni, ami nálam az Injustice 2-t vagy a Dirt Extreme-t jelenti. Mégsem tapasztalhatók akadások, na de akkor mi a telefon trükkje?
A kevés pixelszámból álló kijelző, amit könnyebb az Adreno 308-as GPU chipnek is meghajtania. A 720 p kicsinek tűnik, de valójában ez a felhasználás során nem igazán érződik, nincs olyan látványos méretcsökkenés mint egy Windows esetében. A sebességben viszont érezteti jótékony hatását, ugyanis a játékok nem szaggatnak, ellenben jó sokáig töltenek. Nyilván ez nem egy gamer mobil, már amennyiben ez a kifejezés egyáltalán létezik, szóval szokjunk hozzá, hogy a töltőképernyőt sokáig fogjuk bámulni.
Az Xiaomi Redmi Note 5A 5.5 inch-es IPS megjelenítője viszont jó, kellemesek a színek, a fényereje sem rossz, a pixelsűrűség pedig 400 PPI körül van. Helyenként lehetne egy hangyányit jobb az érintés érzékenysége, illetve eléggé tükröződik, ezért a napfényes Toszkána lakói kevésbé fogják szeretni, mint a Stockholmiak. Cserébe viszont nem nagyon eszegeti a 3080 milliamperórás akkumulátorban lakó elektronokat, én vígan el voltam vele két napig. No és persze mint minden Snapdragonos rendszer, 10 ujjat érzékel, polipok előnyben.
Ami viszont egy kicsit visszahozta a 2015-ös év feelingjét, az a lassú töltés. Sajnos a quick charge-ot hírből sem ismeri, pedig az újhullámos telefonok mindegyike tudja, igaz azok kb. másfélszer drágábbak a Xiaomi Redmi Note 5A-nál. Ettől még idegesítő a három órás töltés, főleg mikor az ember elfelejti, és gyorsan kéne belenyomni némi áramot. Amit viszont a töltésnél lead, azt visszahozza SIM kártya fronton, két nano-t tud fogadni, és még az SD kártyáról sem kell lemondanunk.
A Xiaomi Redmi Note 5A a benchmark teszteken nagyjából annyi pontot ért el, mint a tavaly vásárolt Lenovo Vibe S1-em, ami 1 éve még 47.000 forint volt, tehát több mint 50%-kal estek az árak. Azért is jó példa ez, mert abban is 2GB RAM és 16 GB háttértár található, de a processzora MTK, ami miatt semmilyen OTG-s dolog nem megy vele, és tengernyi idegesítő szoftveres hibával kell megküzdenem, vagyis bármikor elcserélném egy Xiaomi Redmi Note 5A-ra. Aki pedig a számokra kíváncsi, Antutuban 36.769 pontot ért el, míg a GFX Bench dínóját 14 FPS-sel futtatja.
A ROM mérete mellett mostanában vesszőparipám lett annak sebessége, ugyanis sok esetben ez a szűk keresztmetszet a programok betöltése kapcsán. Az olvasás itt is magas – 170-270 Mb/s, attól függően mivel mérjük – az írás pedig durván 80 Mb/másodperc, ami átlagosnál egy fokkal jobbnak tekinthető.
A szenzor szegmensben egész jó a felhozatal, van gyorsulásmérőnk és giroszkópunk a VR-ezéshez, iránytűnk és GPS-ünk a túrázáshoz, aki pedig vezeték nélkül akar kommunikálni, annak a Bluetoth 4.2 és n-es WiFi áll rendelkezésre, de csak 2.4 Gigahertzen. Sajnos a B20-as LTE sávot nem tudja, tehát vidéki Vodafone-os előfizetők nem fognak hozzáférni a gyors internethez. A közelség érzékelőjét viszont nem szerettem, ha nem teli tenyérrel nyomtam az arcomhoz, akkor beindult a random szám nyomkodás, pedig én sokszor telefonálok úgy, hogy csak a vállammal tartom a készüléket.
A multimédia részlegből a hang tündököl igazán, bár ez már Xiaomi tradíciónak tekinthető, mert a Mi Pad 2 és 3 hangja is nagyon jó volt. Persze azért a méret adta korlátok itt is megmaradtak, de szépen, tisztán – igaz nagyon kevés basszussal – szól a hangszóró, ami a Youtube videókat egészen élvezhetővé teszi.
A kamera 13 Mp hátul és 5 Mp elől, ami papíron leírva nem kevés, de ugye a számok már nem sokat mondanak el arról, hogy milyen lesz a végeredmény. Vicces, hogy mindenki pixelháborút vív a másik ellen, pedig egy jobb színkezelésű, éles képeket készítő egység jobb lenne, mint egy papíron 100 Megapixeles.
Ennek megfelelően nem is igazán jók a képek, a szélük homályos, és hiába írtak nagy számokat a dobozra, azért helyenként eléggé összemosódnak a tárgyak. A színkezelés rendben van, de valahogy minden kép olyan, mintha mozgásból csináltam volna, bár ebbe a felhős idő is belejátszhatott. Szódával elmegy, de ez inkább csak egy sóherfröccs, amiben 9 deci a szóda és csak 1 deciliter a bor.
A videókról hasonló rosszakat lehet elmondani, például a mozgásokat egyáltalán nem tudtam vele rögzíteni. Lehet, hogy ha egy csigát vagy egy teknőst vettem volna fel, akkor az nem lett volna a kamera fókusznak ellenfél, de a két drónt egyáltalán nem tudta követni. A gond az, ha csak simán körbepásztáztam a teszthelyszínen, akkor is homályos volt a felvétel, ezt pedig nem lehet arra fogni, hogy a nap nem tűzött úgy, mint a sivatag közepén.
Azért, hogy mindenki átlássa a Xiaomi Redmi Note 5A variánsokat, csináltam egy táblázatot, ami a memória, a háttértár és a processzor kombinációit tartalmazza. Értelemszerűen nő az ár az erősebb vas miatt, de a teszt alapvetően a 2 GB RAM-mal, 16 GB ROM-mal és a Snapdragon 425-Adreno 308 SOC párossal szerelt készülékre vonatkozik.
PROCESSZOR | RAM (GB) | ROM (GB) | ÁR (Ft) |
Snapdragon 425 | 2 | 16 | 31.000 |
Snapdragon 435 | 3 | 32 | 48.100 |
Snapdragon 435 | 4 | 64 | 70.980 |
Összegzés
A szoftveres részt nem vettem bele az összegzésbe a Xiaomi Redmi Note 5A kapcsán, mivel nemzetközi ROM-mal is árulják, ás úgyis mindenki azt fogja megvásárolni, kivéve a hobbi telefon mókolókat. A többi részével viszont elégedett voltam a telefonnak, bár az kétségtelen, hogy nem egy erőmű, viszont az ergonómia kiváló, jó érzés használni a MIUI-t, jó a kijelző és az akkumulátor is.
A high-tech szegmensben viszont sokat nem tud felmutatni, nincs NFC, gyorstöltés, kétsávos WiFi és B20, és a haveroknak sem menőzhetünk a teljesen indokolatlan mennyiségű memóriával. Jobban fáj a kamera gyengesége, amire biztosan sokan alapoztak volna megvételkor. Ezt az árral ellenpontozza, ugyanis csak 31.000 forintot kérnek a legkisebb verzióért, ami teljesen vállalhatóvá teszi azok számára, akik hajlandóak kompromisszumokat kötni. EU Express szállítással pedig kompromisszum mentesen rázhatjuk le magunkról az ÁFA-t és a vámot.