Nem állítom, hogy álmatlan éjszakákat okozott volna a témaválasztás, de azért kellett egy kicsit gondolkodnom azon, mi legyen az első rendelésem a Patrona Programon belül. Nem akartam túl sokat költeni, de mégis olyasvalamit kívántam vásárolni, amit a mindennapokban is tudok használni, nem csak letesztelem, aztán bedobom a sarokba. Ahogy nézegettem a TomTop választékát, egyre több minden tetszett meg - túl azon, hogy szükségem is lehet rájuk -, végül azonban az urizálás mellett döntöttem, persze, csak szerényen. Így került hozzám a MEGIR férfi karóra.
Kicsomagolás
Esetemben nem lehet unboxingról beszélni, ugyanis az órát nem dobozban küldték, hanem egy béleletlen műanyag borítékban, ami finoman szólva sem árasztja magából a biztonság érzetét. Erre jön rá, hogy a termék is csak egy vékony plasztik tasakban volt, plusz körbetekerték fóliával. Ez így elég csehszlovák, mondaná volt főnököm, és igaza lenne, hiszen nagyjából a szerencsének köszönhető, hogy a szállítás során egyszer sem dobtak rá egy Bösendorfer zongorát és a Magyar Posta hírhedt csomagkezelését is sikerült megúsznia. Nem a göngyölegen múlt, na.
Az órán kívül mindössze egy leírás van, az is németül, ami nem meglepő annak fényében, hogy német raktárból érkezett, ezzel együtt azért egy angol nyelvű füzetke szerintem elvárható lett volna. Mivel a németem a kínaimmal vetekszik, a rajzokat igyekeztem értelmezni, eközben vettem észre, hogy az ábrák némelyike nem az én órámat mutatja, mert pl. különbözik a kis számlapok elhelyezkedése, ill. egy negyedik gomb funkcióját is magyarázzák, noha az órán ilyen nincs. A leírás viszont alapvetően szükségtelen, mert aki életében állított már be órát, az ezzel is boldogulni fog, hiszen nem egy részecskegyorsítóról van szó.
Tesztüzem
Miután megszabadítottam az órát a "védőrétegtől", arra jutottam, hogy egész pofásan néz ki, hovatovább szép, persze, ez nyilván ízlés kérdése. A számlap kicsit nagyobb, mint amit a promóképek alapján vártam, anyaga ránézésre szálcsiszolt fém, de az is lehet, hogy csak fémhatású műanyag. Bármelyik is, félmatt, de azért van játéka a ráeső fénnyel, ami nekem tetszik.
A kis- és nagymutató sötétebb színű, fluoreszcens (sötétben fényt kibocsátó) csíkkal a közepükön, alapesetben kissé beleolvadnak a számlap szürkés tónusába, a másodpercmutató viszont élénk piros színben pompázik, hasonlóan a stopper aprócska mutatóihoz, amik valóban működnek, nem csak festett dizájnelemek. Hozzáteszem, az óra már a kicsomagoláskor is járt, azaz volt benne elem, nem kellett hozzá külön beszerezni.
Három (tehát nem négy) gomb található oldalt; a beállításhoz a középsőt kell tekergetni. Két módja van: az egyikkel a dátumot, a másikkal pedig a mutatókat lehet állítani. Nem könnyű eltalálni a megfelelő pozíciót, de némi gyakorlással elérhető, hogy tényleg a dátumot váltogassuk, ne az időkijelzést. Az alsó és felső gomb a stoppert indítja, állítja, ill. nullázza le. Tizedmásodperc pontossággal lehet időt mérni, bár aki ilyesmit eddig csak digitális órával művelt, lehet, hogy kicsit számolgatnia kell majd magában a végeredményt leolvasva.
A ház és a szíj anyaga is feketére festett fém. Bár az anyagminőség nekem megfelel, kicsit mégis vásári jellegű az összhatás, mert olyan... hogy is mondjam... igényesen egyszerű, nem ontja magából a mindent letaglózó luxusfílinget, de azért nem is ultragagyi. A súlyán is érezni, hogy van benne anyag, szemben egy full műanyag órával. A fedlap sima üvegnek tűnik (nyilván nem érdemes zafírkristályt várni ezért a pénzért...), karcok nincsenek rajta, más kérdés, mennyire gyűjti őket, noha igyekszem nem nekidörzsölni a mindenkori órámat érdes felületekhez, mégis előfordult már, hogy véletlenül kapott egyet, aminek aztán nyoma maradt.
Nem tudom, hogy ez csak az általam rendelt óra esetén van így, netán szériahiba, de a házat lezáró üveget nem sikerült rendesen a helyére rakni, ezért egy része kb. fél milliméterre kilóg a perem síkjából. Mondjuk, ez csak akkor feltűnő, ha az ember direkt oldalról nézi, amúgy viszont nem zavaró, de az is tény, hogy nem ilyen összeillesztést várna az ember egy órától, akármennyibe is kerül.
A hátlap szintén fém, középen egy hologramos Megir-matrica díszeleg, amin a gyártó cég weboldalának címe olvasható. Sok sikert a site-on való barangoláshoz, mert bár néhány angol nyelvű szöveg felbukkan itt-ott, a tartalom zöme a pálcika-pálcika-kisszék-hóember elvet követi.
Az óra elvileg - a hátlap felirata szerint legalábbis - Water Resistant, vagyis vízálló, amit én inkább bemondásra elhiszek, de engedtessék meg, hogy ne zuhanyozzam benne. Egy tematikus oldalon jól összefoglalják az órák vízállóságának fokozatait; a szerint ez csak vízcseppek ellen védett.
A szíjon lévő csat állítható, de puszta kézzel nem érdemes nekiesni a rögzítőnek, mert kicsi hozzá a rés és az ellenállása miatt bizonyosan le fogjuk törni a körmünket is, ezért használjunk inkább valami céleszközt. Ahogy a videón is látszik, én egy tollal feszítettem fel a pöcköt, elcsúsztattam a csatot, majd ugyanúgy visszazártam. A csatra is jutott egy Megir márkajelzés, így akármelyik irányba fordítjuk a csuklónkat, akár itt, akár a számlapon bárki láthatja, melyik gyártó óráját viseljük.
Összegzés
Két hét alatt, ami a kicsomagolás és a teszt megírása, ill. beküldése, elbírálása között eltelt, az óra kifogástalanul működött, semmiféle hibát nem produkált, nem állt le, nem késett, nem sietett, egyszóval, megbízhatóan tette a dolgát. A TomTop német raktárából 24 dolcsiért (+ 11 a szállítás), kb. 10 ezer forintért rendelhető, szemben a magyar fogyasztói árral, ami több mint 16 ezer forint (pl. itt). Nyilván ez sem annyira sok, meg persze kanyarban sincs az ismert világmárkák termékeihez képest, viszont ez is ugyanúgy mutatja az időt, mint egy 360 milliós (!) platina Ulysse Nardin Royal Blue. Egyszerű, de korrekt darab, így aki nem akar mindenáron menőzni az órájával, de mégis egy megfizethető, kényelmesen viselhető, elegáns kinézetű időmérőt szeretne, annak jó választás a Megir e modellje.
