Az Oukitel telefongyártó nem tartozik a prémium márkák közé. Sokkal inkább az alsó közép kategóriába pozícionálja tisztességesen összerakott és olcsó telefonjait. Az U 20-at senki nem azért fogja megvenni, mert társaságban villogni akar vele, hanem azért, mert alacsony áron akar egy modern készülékhez hozzájutni. Erre minden esély megvan, ugyanis a mobilt EU raktárból 31.200 forintért szerezhetjük be.
Kicsomagolás
A telefonnak meglepően felnőttes dobozt készítettek, egyáltalán nem látszik, hogy ebben a szokásosnál olcsóbb termék bújik meg. Ellenben a beltartalom nem kényeztet el minket, töltő, micro USB kábel, leírás, SIM tálca tű és a telefon a felvonultatott repertoár. Aztán amikor kézbe vettem, egyből feltűnt, hogy jár hozzá egy szilikon tok, és a kijelzőt is fólia védi. Ezeket le szokták spórolni még a drágább telefonokról is, szerencsére itt ez is belefért az árba.
A következő fázis mindig a telefonra való „átköltözés”, illetve annak első lépése, amikor beteszem a két SIM kártyámat. Vagyis csak betettem volna, mert nagyjából 15 percig nem sikerült kinyitnom a tálcát. Nyomtam mindenféle szögből, de nem engedett, ezért megkértem valaki mást, hogy segítsen. Ő valahogy eltalálta a megfelelő szöget, innentől kezdve minden kinyitás után egyre könnyebben ment, tehát nem kell idegeskedni, csak türelmesnek lenni.
A kinézet meglehetősen átlagosra sikerült, az ezüst színre fújt alumínium hatású műanyag felületen érződik, hogy azért innen hiányzik néhány dollár. Imitációnak jó, de fogásra nincs meg az az érzés, amit például az Umi Max kellemesen hűs tapintása nyújt. A vaku alatt egy ujjlenyomat olvasó bújik meg, tőle balra pedig a dupla kamera színesíti a kinézetet. A hátoldalon egy információs fólia fut végig, amin jelölték a különböző alkatrészek és csatlakozók helyét. Mivel ez is védi a telefont, én rajta hagytam, úgy sem nézegetem soha.
Alul találhatjuk a micro USB portot, aminek kifejezetten örültem, ugyanis nem vagyok nagy barátja a Type-C csatlakozónak. Érdekesség még, hogy az összes gomb bal oldalra került, a két felső a hangerőt, az alsó pedig a telefon különböző módjait – repülő, ki- és bekapcsolás, stb. – kapcsolja. Gyorsgombot viszont nem kapunk, ezért minden funkciót ikonról kell elindítanunk. Alul két hangszórónyílás helyezkedik el, azonban csak a bal oldaliból szól a zene. A jobb oldali talán hűtőnyílás, de az is lehet, hogy csak dizájn elem.
Tesztüzem
Miután megfutottam a beállítás kötelező köreit, egyből feltűnt a rengeteg ikon a nyitóképernyőn. Elkezdtem oldalra lapozni, és ott is volt még egy rakás, mindenféle színben pompázó piktogram. Összesen huszonhármat számoltam meg, amit nem lehet eltávolítani. Ez szerintem teljesen felesleges, hiszen sokan nem szeretjük, ha minden funkcióhoz külön link tartozik, ráadásul átláthatatlanná teszi a telefon képernyőjét. Például a hang alapú Google keresést ki használja nap mint nap? Vagy a SIM kártya kezelést? Jobb lett volna egy sokkal diszkrétebb kezelő menü, mert az rugalmasabbá tenné a használatot.
A majdnem teljesen gyári Andorid 6.0 verziószámú operációs rendszer néha meglehetősen furcsán működött. Például az energiatakarékos módot „a megmentő” névre sikerült lefordítani. 15%-os akkumulátor töltöttség alatt meg is jelenik a frappáns „kapcsolja a megmentő?” felirat, amit eleinte elkerültem, mert nem tudtam értelmezni. Nehezményeztem továbbá, hogy a SIM kártyámra mentett névjegyeket borzasztóan lassan olvasta be, volt, amikor órák teltek el, mire megjelentek. Import-export funkciót nem találtam, tehát nincs mit tenni, várni kell.
Egyéb fennakadást nem tapasztaltam, viszont találtam néhány érdekes szoftveres extrát. Ilyen „különlegesség” a gesztusvezérlés és a jópofa témaválasztás lehetősége, ami nem csak a hátteret cseréli, hanem egy teljes ikonkészlet is tartozik hozzá. Hasonlóan mókás a super screenshot funkció, amellyel mindenféle vágási műveletet végezhetünk, vagy a képernyőn látható eseményeket rögzíthetjük.
A kijelző egy 1920x1080 pixel felbontású, Sharp gyártmányú IPS panel, amivel nem volt különösebb bajom, bár a gyári védőfólia könnyen karcolódik. Az 5.5 colos Phablet zsebben hordva néha igen kényelmetlen, de ez minden ugyanilyen méretű telefonra igaz. Cserébe viszont kellemesen lehet rajta Youtube videókat nézni. Sajnos a megjelenített tartalom nem volt mindig tökéletesen gördülékeny. A 2 GB RAM, a 4 magos MTK 6737T processzor az elvárható minimumot hozza, a határok feszegetését akadással és lelassulással viszonozza. Ez különösen igaz akkor, ha fut néhány szoftver a háttérben, például vírusirtó vagy az okos eszközök különböző menedzser alkalmazásai, esetleg valamilyen játék. A hardver ereje böngészéshez vagy videó nézéshez viszont elegendő, de nagy tűzijátékra ne számítsunk. Ebben a Mali-T720 GPU chip sem partner, tehát aki játszani akar, ne ezt a hardvert válassza.
A fentieket szerettem volna igazolni néhány tesztprogrammal is, de az eredmények eléggé megleptek. Antutuban kevesebb pontot vártam, de a 40718 nem is olyan rossz. A T-Rex teszt viszont csak 11 FPS-t produkált, ami azért elég fájdalmas azoknak, akik GPU igényes játékokat is szerettek volna játszani.
Az U20 hangját többféleképpen is teszteltem. A fülhallgatónál még nem lógott ki a lóláb, ellenben kihangosítva sokan nem hallották jól a beszédemet. Zenehallgatásra a hangszórók teljesen alkalmatlanok, a hangjuk olyan, mintha Charlie egy bádogdobozból óbégatna kifelé. Az egész már 70 %-os hangerőn is recseg és zörög, hangosabbra állítva pedig még tovább romlik.
A háttértár picit szűkös a maga 16 GB-os méretével, de szerencsére ez is bővíthető micro SD kártyával, egészen 128 Gigabájtig. Ehhez viszont fel kell áldoznunk egy SIM kártya helyet, amit én nem tudtam megtenni a két kártyám miatt. A rendelkezésre álló háttértárat nem különösebben nehéz elfogyasztani, főleg ha néhány izmosabb játékot is feltelepítünk.
Az ujjlenyomat olvasó nekem kifejezetten jól működött, pedig sok forrásból azt olvastam, hogy pontatlan. Én majdnem mindig fel tudtam vele oldani a telefont, de ha elsőre nem sikerült, akkor sem tartott egy másodpercnél tovább, hogy megpróbáljam még egyszer. A szenzorral ráadásul a kamerát is vezérelhetjük, de állítgathatjuk vele a zene lejátszást vagy felvehetjük vele a bejövő hívásokat is.
A mobil kamera megoldása meglehetősen egyedi, ugyanis három egységet is beépítettek. Látható, hogy nagy hangsúlyt fektettek a kép- és videókészítésre. A hátlapi dupla szenzorpáros nagyobbik egysége egy 13 Megapixeles Sony IMX 135-ös típus, ezt támogatja a 0,3 Megapixeles segédkamera, ami csak adatokat gyűjt nagyobb testvére számára. A plusz képinformációkkal és a nagyobb mennyiségű fénnyel jobb képeket lehet készíteni, ami érződik a felvételek minőségén is. Amíg van fény, sokkal jobb a minőség, mint amire az árából következtetnék, sőt a jóval drágább Umi telefonokat is lelépi. Igazából megdöbbentő, mennyire élesek a képek és milyen jók a színek. Sajnos fényszegény környezetben a minőség leromlik, durván szemcsésednek a képek, de ezeket a hibákat még a high-end telefonok sem tudják mindig kezelni. A képeket eredeti méretükben az alábbi linken érhetitek el.
A videók is egészen jók, még 720p felbontás mellett sem néznek ki rosszul. Szinte egyáltalán nincsen elmosódás, és a színek is egészen jók. Annak ellenére, hogy van elektronikus képstabilizálás, nekem olyan sokat nem adott hozzá a felvétel minőségéhez. A felső videót 720p felbontásban tekinthetitek meg, EIS nélkül, a másodikat pedig 1080p-ben képstabilizálással.
A kameraszoftver meglehetősen sokrétűen állítgatható. A szokásos menüpontokon túl van arcszépség mód, panoráma, és a hangzatos névre keresztelt SLR mód, amik különlegességnek számítanak, de szerintem az alapfunkciók – EIS, fehéregyensúly, ISO - gyorsabb elérése fontosabb lett volna. Ez utóbbiakat egyébként a kamera beállításai/haladó menüpontban szabhatjuk testre. Említést érdemel még a frontális selfie kamera is, ami 5 Megapixeles szenzorral rendelkezik, de képes a képeket 8 Megapixelre interpolálni.
Ami a szenzorok listáját illeti, olyan nagyon nem kényeztet el minket a gyártó. A GPS viszont tökéletesen működik, és a szoftveres tesztek szerint pontosabb is, mint sok más telefoné. Nincsenek a szokásos túlélő telefonos kiegészítők, mint például magasság- és nyomás szenzor, vagy hőmérő, viszont van giroszkóp, fényszenzor és gyorsulásmérő. A GFX Benchamark szerint a telefon tartalmaz iránytűt, amit én nem tudtam életre kelteni, és ezen az iránytű tesztelő programok sem segítettek. A VR képességek igen korlátozottak, annak ellenére is, hogy van giroszkóp. A gyenge hardver biztosan nem segít a megfelelő virtuális élmény elérésében.
Az akkumulátort, aminek a kapacitása 3.300 mAh, eléggé intenzíven használtam. Ezért viszonylag gyorsan lemerült, de mentségére legyen mondva, hogy a GPS, a Bluetooth, a mobilinternet és a WiFi minden készüléket záros határidőn belül kivégez, nekem viszont tesztelési célokból mindegyikre szükségem volt. Ha a két fő fogyasztó, a GPS és a WiFi kikapcsolt állapotba kerül, egyből sokszorosára ugrik az üzemidő is. Normális használat mellett kb. 2 napig bírja a készülék, erre mondjuk azt mostanában, hogy átlagos. Mivel gyors töltés nincsen, ezért az 1 A leadására képes töltő valamivel több mint három óra alatt pumpálja tele az akkumulátort.
Az U20-at a szokásos vezeték nélküli kapcsolatokkal látták el. A WiFi-t 2.4 és 5 Gigahertz-et is támogatja, ez utóbbit sajnos nem tudtam kipróbálni. A Bluetoothot kapcsolaton túl mindig meg szoktam említeni a B20-as LTE támogatást is, ami a vidéken élő Vodafone előfizetőknek elengedhetetlen a megfelelően gyors internet eléréséhez. A WiFi jel a használat alatt végig stabil volt, szakadozást nem észleltem. Az NFC sajnos hiányzik, de ezzel azért együtt lehet élni.
Összegzés
Nekem a telefon pozitív csalódás, különösen, ami a kameraképességeket illeti. Persze a gyártó kifejezett célkitűzése volt, hogy olyan olcsó készüléket dobjon a piacra, ami az alacsony ára mellett viszonylagosan jó képfelvételeket készít. Ezt sikerült és véghezvinniük, sőt túlteljesíteniük is, még akkor is, ha a hang nem a legjobb, vannak szoftveres furcsaságok, és a hardver ereje sem a paksi atomerőművével vetekszik.
Kellemesek a plusz funkciók, továbbá nekem a rengeteg felesleges szenzor sem hiányzott. Ebben az árszegmensben már az is meglepő, hogy a kijelző felbontása Full HD, illetve hogy egy ujjlenyomat olvasó található a hátlapon. Türelmetlen embereknek valószínűleg bosszantó lesz a gyorstöltés hiánya, cserébe viszont az ország teljes területén élvezhetjük a gyors internetet. Ha nem szeretnék túl sokat fizetni egy készülékért, de megörökíteném életem fontos eseményeit, valószínűleg erre a 31.200 forintos telefonra esne a választásom. Főleg, mert EU raktárból rendelhető, így gyorsan itt lesz, és az 1900 forintos szállítási díjon kívül nem kell rá semmi plusz költséget fizetni, nem kell az áfa miatt aggódni.