Amint látjátok, elég jó hardverrel van szerelve. Combos Snapdragon processzor, 3GB RAM, mellé egy kellemes, 3000-es akksi, egy rakás szenzor, ígéretes hátlapi kamera, nem túl batár, de nagy felbontású kijelző, mi kell még? Hát, egy jó szoftver.

Tesztüzem

Bekapcsoláskor egyből kiválasztottam a magyar nyelvet, csatlakoztam az itthoni Wifi hálózathoz, összekötöttem a Xiaomi és Google fiókommal, és elvégeztem pár ajánlott beállítást. A Play Áruház rögtön nyomatta nekem a frissítéseket, de csak később tűnt fel, amikor napi szinten használni kezdtem, hogy a Youtube app valami 2014 eleji kiadás, és nem is lehet frissíteni. Valami rendszerbugnak köszönhetően egy borzasztóan elavult, már rég nem kompatibilis Youtube app volt a telefonon, és ha a fejem tetejére állok, akkor sem frissíthető. Ez kapásból felhúzott, mert gyakran használom, és nem szeretem böngészőből megnyitni, de itt nem volt más lehetőségem.

Na mindegy, elengedtem a dolgot hosszas próbálkozás után, úgyhogy elkezdtem szépen belakni a rendszert, és letöltögetni minden appot, amit használni szoktam, meg telenyomni zenével. Amikor ez megtörtént, lehúztam az Antutut is, mert biztosan akad köztetek, aki ezekre a meggyőző 70.000 pont közeli számokra izgul, parancsoljatok:

Nem sokkal a belakás után importáltam a névjegyeket, de valami furcsa véletlen okán majdnem mind duplázva volt. Hogy, hogy nem, a MIUI-nak pont van egy olyan funkciója, ami összefűzi a duplázott névjegyeket. Kiírta őket egyesével, összeszámolta, és szépen összefűzte nekem. Emeltem kalapom, máshol ilyesmivel még nem találkoztam. Útra keltem, és intéztem pár hívást, szerencsére mindenkit nagyon jól hallottam, mindenki más is nagyon jól hallott, baromi hangos tud lenni a beszédhangszóró, de a hátlapira sem lehet panasz, bár zenehallgatásra magasközpontú hangzása miatt nem igazán alkalmas. Ami viszont a fülhallgatós zenehallgatást illeti, ismét letettem az állam a földre, hogy mit képes kihozni abból a KZ Audio fülhallgatóból, amit mindenhez használni szoktam. Egészen elképesztő mélyek, telt közepek, és nem fülsértő, de erős magasak. Annyira a helyén volt minden, hogy alig akartam elhinni. Persze, ettől még jóval feljebb is lehet menni, de maradjunk annyiban, hogy baromi jól szól.

Ami már első nap idegesített, az a nyomorék Xunlei letöltésgyorsító ökörség. Akármit csinálsz, letöltéskor mindig megkérdezi, hogy nem akarod-e a hulladék gyorsítóját használni. Ez annyit takar, hogy a letöltendő adat a távoli szerverről először az ő kínai szervereikre megy, és onnan hozzád. Magyarul minden letöltött adat átmegy rajtuk. Köszönöm, nem. Így történt, hogy a letöltésem gyér sebességgel futott egészen addig, amíg be nem kapcsoltam. Furcsamód megtáltosodott utána...

A másik furcsa dolog az, hogy feloldóképernyőnél többször is belefutottam apróbb bugokba. Például nem mindig vette be a zenelejátszás vezérlését onnan, illetve nem mindig tudtam kilőni az egyes értesítéseket jobbra húzással. Ezek véletlenszerűen jelentkeztek.

Nem sokkal később arra lettem figyelmes, hogy bizonyos appok értesítéseit csak akkor kapom meg, ha megnyitom őket, magyarul nem szinkronizálja őket automatikusan. Vagyis nem mindig. A másik telefonjaim már rég csipognak, hogy Facebook üzenetem érkezett, míg ez nem mutat semmit sem. Aztán elkezdek rajta alkotni, megnyitom a Messengert, és elkezd 3 napra visszamenőleg lehúzni minden új üzenetet. Ugyanezt megcsinálja például Snapchat-tel, Outlook-kal, vagy Dropbox automatikus feltöltéssel, és nem wifi/mobilnet specifikus. Érdekes, hogy a Gmail-lel ugyanezt sosem teszi meg, az mindig pöccre pontos. A problémát nem tudtam megoldani, nem is találtam ilyesmiről infót a neten. Elképzelhető, hogy hibás darabot fogtam ki. Hülyeség, vagy sem, felfogtam a dolgot úgy, hogy a telefon is azt szeretné, ha kevesebbet függenék rajta, így valóban kevesebbet zombultam vele.

Ami viszont számomra értelmezhetetlen, és nagyon ciki, az az, hogy DU Speedbooster, Clean Master, 360 
Security, meg DCShare appok előre telepítve érkeznek vele. Mi a tosz. Kinek van szüksége ilyenekre? Meg miért vannak előre telepítve? Nem lehet letörölni őket, mert a ROM-mal együtt flashelték fel őket. Ha valakinek annyira kell ilyen hulladék telefongyorsító app egy hatmagos processzor, meg 3GB RAM mellé, annak egyrészt úgy kell, másrészt meg majd letölti magának Play Áruházból. A legnagyobb baj az volt, hogy hiába tiltottam le a DU Speedboostert, a letilthatatlan Mi App Store folyton nézte, hogy vannak-e frissítések hozzá, és amikor voltak, akkor mindig újra engedélyezte, és elindította. A Mi App Store-t pedig nem lehet letiltani. Szóval őszintén ki volt egy kicsit a kukim a sok előre telepített baromsággal, meg a Xiaomi alkalmazásbótjának az állandó magyarázásával, és hogy neki aztán mindenbe bele kellett kotnyeleskednie.

Viszont az összkép korántsem ilyen árnyalt a mindennapokban, mert amúgy annyi mindennel el van látva, hogy ez sem szegte a kedvemet igazán. A kijelző gyönyörű képet ad, a színek nagyon szépek, tűéles minden és nem batár méretű, így a készülék elfér kisebb zsebben is. Annak ellenére, hogy átszoktam az 5.5"-os telefonokra, kifejezetten kellemes volt ezt is használni, nagyon jó a fogása.

A MIUI v7 pörög, mintha muszáj volna neki, sosem kellett várnom semmire. Akármire pöccintettem, mindent pörgősen nyomatott egész idő alatt. A rendszer szokásosan tele van mindenféle meglepetéssel. Legalábbis az átlag Android felhasználó nem találkozik ennyi plusz funkcióval, mint amivel a jó öreg MIUI el van látva. Mondhatnám például az értesítési LED mindenféle színét, amit egyesével lehet az értesítésekhez rendelni, a duplázott névjegyek összefűzését, az éjszakai/olvasó módot, a gyerek módot, az animációk vezérlését, az értesítések teljes mértékű testre szabhatóságát, a rettentően fejlett hangvezérlési rendszert, az infrát, amivel tévét lehet irányítani, vagy akár az élvezérlést. Még kismillió funkciót sorolhatnék el, de inkább ragadjunk le ennél a finomságnál.

Elsőre nagyon nem volt világos, hogy mi ez az élvezérlés, aztán amikor beleolvasgattam a dolgokba, akkor meg nem hittem el. Hihetetlen, vagy sem, a telefonon a vissza gomb funkciója, illetve kamera üzemmódban a fotók lövése vezérelhető a készülék oldalának (igen, a műanyag résznek) a kopogtatásával. Kipróbáltam, és tényleg működik. Elég egyszer rábökni, megjelenik egy kis kör a koppintás mellett a képernyőn, következő ugyanoda koppintáskor pedig már lövi is a képet. Dupla koppintásra máshol vissza gombként reagál. Néha egy kicsit erősebben kell megpöccinteni, meg néha van, hogy akkor is visszaugrik egyet a rendszer, amikor nem is akartam, szóval még nem tökéletes a funkció, de ha valakit zavar, kikapcsolható természetesen.

A telefon nagy előnye, hogy tökéletesen alkalmas a mostanában oly népszerű VR világ élvezésére. Egyrészt 5 coll már elég nagy a VR szemcsikhez, másrészt ekkora méreten a FullHD felbontás kellően magas képpontsűrűséget eredményez, így élvezhető is lesz a tartalom, és még a hardver is jóval erősebb a legtöbb korábban tesztelt telefonénál, egészen nyugodtan lehet rá számítani, ha játékokról van szó. Azt ugye mondanom sem kell, hogy minden szükséges szenzor megvan benne a fej mozgatásának érzékeléséhez.

A 6 magos processzor egyszer sem mondott csődöt, ahogyan a 3GB RAM is mindig bőségesen elég volt, akárhány app is futott a háttérben. Apróbb kellemetlenség, hogy az erősebbik készülékben található 32GB-os tárolóval be kell érnünk, ugyanis nincs memóriakártyás bővítésre lehetőség. Ezért is érdemes szerintem ezt az erősebb ketyerét venni, mert a gyengébb nem csak hardverben gyengébb, hanem a tárolója is csak 16GB-os.

Ami elég szégyenletes, az például a kijelző karcolódása. Én leszedtem a gyári fóliát róla, mert még a nagyon kínai telefonjaim sem szoktak karcolódni. Vagyis nem könnyen. Ezt viszont 2 hetes, nagyjából vigyázós használat után mikrokarcokkal szedtem elő a zsebemből. Egyik nap arra lettem figyelmes, hogy né'má', napfénynek tartva a kijelzőt, tele van mikrokarcokkal. Ezek olyan mikrokarcok, amik csak akkor látszanak, ha valaki szándékosan keresi őket, és 3 centiről bámulja az üveg borítást, de ez most nem releváns információ. Ez gáz a Xiaomitól. Random kínai készülékek lekörözik egy ennyire alapvető okostelefon funkcióban? Nemár...

Klikkre nyílik a rendszer screenshot galéria!

Ami pozitívum, hogy a GPS halálpontos. Nem is kell róla igazából semmit sem mondanom. Az első megkeresés eltartott vagy egy percig, de utána ahogy elindult a térkép app, már tudta, hogy hol vagyok, és brutálisan pontos. Imádtam.

A hátlapi kamerája egészen elképesztő képeket készít. Teljes mértékben meg vagyok döbbenve. Nagyon szépen megmaradnak a részletek, extrém dinamikatartománnyal rendelkezik, gyönyörűek a színek, éles minden, és még éjszaka is egy csomó fényt képes beengedni, sötétben egészen tűrhető képek készíthetőek vele. Csekkoljátok a képeket alább. Van két ugyanolyan kép egy távoli panelházról, ezt mindig le szoktam fotózni. A két kép között csak a színek a különbség, de feltettem mindkettőt, mert teljesen meglepett, hogy mennyit számít egy telefon kamerájánál, hogy fókuszálok-e valahova. Az elsőt úgy készítettem, hogy kiraktam a telefont az ablakon, és fotóztam, míg a második esetében az épületre fókuszáltam. Változtatott a fénymérésen, és szépen emelte a fényerőt még a fákon is. Nem HDR fotó.

Az előlapi kamerája azért korántsem villant ekkorát, de egészen tűrhető képek készülnek vele is. Előlapi villanó híján érdemes világosabb helyen szelfizni vele, de mivel ez is rendkívül sok fényt enged be, ezért nem nagyon kell aggódni miatta, aminek muszáj, az látszódni fog. A hátlapi kéttónusú LED villanó egyébként hasznos, de lehetne erősebb is, nem olyan fényes, mint gondoltam.

Az üzemideje amúgy tök jó. Kiemelkedőnek sajnos nem mondhatom, de MIUI-san rendben van. Én átlagos, nem túl nyúzós használattal 2 teljes napot mindig kihúztam, és szerintem ment volna a 3. is, de azt sosem kockáztattam meg, mert mindig nagyon kellett a telefon, szóval feltöltöttem 2. nap végén. Természetesen egy nap alatt is le lehet meríteni, de ahhoz ki kell folyatni a saját szemeidet. Ráfolyatni a szemzselédet a kijelzőre. Aztán lenyalni róla. Fuj, de beteg vagyok.

Ha már üzemidőnél voltunk, maradjunk is egy kicsit, ugyanis néhány menőbb telefonhoz hasonlóan, a Type-C csatlakozónak köszönhetően már nem csak 5V-on tölthető a készülék, elbír 9 és 12V-ot is. Ennek köszönhetően sokkal gyorsabban feltölthető, mint az átlag készülékek, legalábbis a gyártó ezt mondja. Hogy ezt alátámassza, gyárilag egy 5V-2A / 9V-1.2A / 12V-1A töltőt ad hozzá, illetve támogatott a Qualcomm Quick Charge 2.0 is. A töltési teljesítmény végig 10W fölött volt, ami 5V esetén 2A fölötti áramot jelent, ez rendkívül jó. A teljes töltési ciklus így egyébként másfél óra, mondjuk én Blitzwolf 3A-t is elviselő kábelt használtam. A gyárival sem lesz lassabb szerintem.

Konklúzsön

Nagyon erősen kompromisszumos megoldást kínál a Xiaomi. Könnyen lehet, hogy én tényleg valami defektes darabot fogtam ki, de beépített, letörölhetetlen, és egyes esetekben letilthatatlan semmitérő appokat kaptam (DU SpeedBooster), aminek ilyen hardvernél még csak értelme sincs. Nem mintha működő jelenség lenne ilyen szinten a telefongyorsítás, de ettől eltekintve is baromság. Fura, hogy rengeteg mindent nem szinkronizált nekem, de a Gmail mindig tikre pontosan csipogott. Az üzemidő teljesen korrekt, a hátlapi kamera elképesztően király, a GPS-sze a legpontosabb, amivel eddig találkoztam, van élvezérlés és infra LED, nagyon ott van az összeszerelés, gyönyörű a kijelző és még sorolhatnám. Hardveresen tehát nagyon ott van a Xiaomi Mi4C (kicsit fáj, hogy vodás 4G-t nem tud fogni B20 híján), de a szoftveren azért lenne még mit csiszolni. Ennek ellenére a mindennapi használata egészen kellemes volt, de érdemes lesz tokban tartani és fóliával használni a telefont, mert szokatlanul könnyen karcolódik a műanyag is, meg az kijelző üvege is.

A sok furcsasága ellenére ajánlott vétel, ha valaki szemet tud hunyni a fenti gyengeségek felett, ugyanis már nettó 60.000 forintért is vihető az erősebbik verzió. Ez nyilván nem áfás ár, mire bejön az országba ebből durván 78-80 ezer forint lesz, ami nem kevés, de erősen megfontolandó ebben az esetben.

Itt megvásárolható.