Magyar ember 3D-je Kínából. Mi átlag emberek mindig csak olvasgatjuk a híreket, hogy 3D-s szemüveg így, virtuális valóság úgy, ilyen áttörés, olyan olcsó eszköz, aztán amikor felcsillan a szemünk, mert olcsó készülékről írnak, meg végfelhasználói piacról, gyorsan kattogtatunk, hogy árat is lássunk, ötcsillió dollárért elérhető az amerikaiaknak, Európában pedig még 50 évig nem kerül forgalmazásra, Magyarország pedig ugye még 50 évvel le van maradva, így már az is meglepő, hogy a hír eljutott idáig. Kattintsatok a tovább gombra, mert egy kicsit szidom még a világot úgy am block, aztán elmondom azt is, hogy mi vásároltam már megint.

Szidalom

Szóval elég retek dolog a hírportáloktól az, amit csinálnak. Biztosan észrevettétek már jó régen a Startlapon például, hogy kiírják cikk címének, hogy ,,BOTRÁNY! Orbán Viktor meztelenül futkározott a Parlament előtt!", te hirtelen olyan izgalomba jössz, mintha Kristen Bell mászna előtted négykézláb, majd amikor füstöl az egér a kattogtatástól és nagy nehezen betölt a cikk, kiderül, hogy valójában csak Fekete Pákó kattant meg megint és ez a refrén az új Adideadidit 2. című albuma intro számában.

És ha egy kicsit átfogóbban kezeljük az egészet, ez a viselkedés némiképpen átemelhető a tech hírportálok cikkírási szokásai közé, ugyanis elég gyakran előfordul, hogy nagyon izgató címeket adnak új telefonokról, tech kütyükről szóló cikkeknek, aztán kiderül, hogy még a prototípus sincs kész, még csak elgondolás az egész, Amerikában lesz csak elérhető, brutálisan drága, csak ájfon hetvenhatésféllel kompatibilis, vagy ilyesmi.

Most azon gondolkodtam a két bekezdés között, hogy hogy jutottam ide. Hát úgy, hogy mostanában nagy téma a virtuális valóság (továbbiakban VR = Virtual Reality), illendő beszereznie az elkövetkezendő mondjuk 5 évben mindenkinek valami VR eszközt. Haladjuk meg a korunkat, de közben ragaszkodjunk régi elveinkhez, azaz legyünk divatosak olcsón, vagy ingyen, de inkább nekünk fizessenek érte!

Google Cardboard

A Google találta ki a cuccot elsőnek, de le merem fogadni, hogy a kínaiak legalább olyan szorgalmasan gyártják már őket, mint az ötlet gazdája. Első hallásra is mit mondhatna az ember azon kívül, hogy állati ötlet? Szerintem legalábbis egy ennyire büdzsé VR megoldás megérdemel egy izmosabb hátba veregetést.

Felbuzdulva a termékben meglátott lehetőségen a kínaiak sürgős kontragyártásba fogtak, minthogy a termék maga is nagyon egyszerű, mennyi spórolási és trógerkedési lehetőségük van. A karton magában is olcsó dolog, a lencsék lehetnek valami szar műanyagból is, néhány gumipántot meg minden valamirevaló földalatti koppincsgyárban találni.

Aztmilettbelőle

Kedvenc népünk belefogott hát a gyártásba, és tökéletesebbnél tökéletesebb hamisítványokat gyártanak. Némelyik (például az enyém) például annyira jó hamisítvány, hogy lehet, hogy mégis eredeti. Van NFC-s, meg a nélküli verzió is. Előbbi annyival több, hogy beletéve a telefont rögtön megnyitja a kreatívan Cardboardnak elnevezett Play áruházból ingyenesen letölthető alkalmazást. Ebben van a tutorialtól elkezdve a múzeumi bemutatón keresztül mindenféle ökörség. Ha ebbe belebámultunk kicsit, jöhetnek a mindenféle játékok, videók, satöbbi.

Na, szóval kibontjuk a hatalmas kartondarabunkat, két helyen eltépkedjük, aztán az utasításoknak megfelelően összehajtogatjuk, ráhúzzuk a gumit, szivacsokat, meg a pántot, bele a telefon, és már mehet is. A bal oldalán van egy mágneses gomb, vagy mi. A kartonba van építve egy mágnes fixen, ezt meg kívülről kell a kivágásba tenni, ez az ellendarabja. A mágnes mindig visszahúzza felső állásába, így működik. Lehúzva változik a mágneses tér, a mágnesszenzorral ellátott telefonok ezt vágják is, elengedve pedig visszaugrik felső helyzetébe a kis gyűrű. Ötletes.

Nem mondom, hogy a legkényelmesebb viselet, de feltéve a mindenféle szivacsot már egész tűrhető. Nyilván úgysem egész nap ezen fog játszani az ember, rövid időre meg ki lehet bírni.

Képek

Tényleg jó

Play-ből lehúzva minden alkalmazást, aminek a nevében szerepel a VR szó, elég érdekes dolgokra bukkanhatunk, de vannak hasznosabb alkalmazások is, mint a VR Boobs nevű, amely furcsa szögből mutat két mellet a hozzá való melltartóban, és minden fejrázásra ugyanabba az irányba lengedeznek. A látószöget nem tudtam változtatni, hiába ez lenne a VR lényege. Van egy bizonyos Alien Apartment nevű játék, amihez mondjuk elég combos telefon szükségeltetik, de megéri belenézni, érdekes élmény. Sajnos azt kell, hogy mondjam, a VR-hoz még a FullHD felbontás is necces, ráadásul 5 collon. Pár centiről belebámulva a képernyőbe folyamatosan mozgó képet nézve olyan érzése keletkezik az embernek, mintha egy kissé bután kinéző helyen volna, de egy vékony rácsozaton át kellene néznie azt. Mivel folyamatosan mozog a kép, egybefüggőnek érzékeljük, viszont a pixelhatárokat ilyen közelről már látni, és mozgás mellett egy rácsnak hatnak csak.

A mágnesgomb működik, bár korántsem minden alkalmazásban. Az NFC matricát nem tudtam működésre bírni rajta, de amúgy aránylag normálisan funkcionál. Az egy nagyobbacska baj vele, hogy nem lehet mindent belátni a képernyőn. Az alját például egyáltalán nem, és a tetejéhez is más szögből kellene belebámulni, pedig ezeket 5.5"-ig javasolják, némelyiket 6"-ig. Azokból aztán tényleg nagy terület holtzóna lenne.

Ahhoz, hogy a telefon egy ilyen valóságot kirendereljen határozottan erős hardverre van szükség, ez nagyobb számítási teljesítményt igényel a legtöbb modern játéknál is. Még semmit nem találtam (hozzáteszem, ritkán és alig játszok), ami a Thl 5000-et (ami amúgy nem egy erőmű, de távolról sem rossz) megakasztotta volna, de ezek a dolgok simán betettek neki. Az Alien Apartment például jó esetben is csak ilyen 18-20 FPS körül ment, meg volt egy másik is, amiben valami várost bámultam.

Egy-egy ilyen virtuális túra után baromi meleg volt a telefonom, meg merül is rendesen, ezek a programok eléggé kifacsarják a hardvert. Végre egyszer van értelme a 73 magnak, meg ilyen-olyan GPU-nak.

Tapasztalatok, ajánló, összegző

Picit kényelmetlen, de egyszerű házi megoldásokkal fixálható, mint ahogyan a bal oldalán folyton elengedő ragasztás. Az árához képest fenomenális eszköz, egyszer látni kell egy ilyet is, ha nem tervezzük komolyabb eszköz vásárlását. A rá írt programok izgalmas látványt nyújtanak, tök furcsa megtalálni a fókuszpontot is, hogy hogyan kell úgy nézni, hogy ne két elcsúsztatott kép legyen, hanem egy 3D. Élvezetes dolog, bár elég szédítő élmény kiszállni belőle. Sajnos régebbi hardverű telefonokkal nem igazán van esély a futtatásra (persze előre kipróbálhatóak vásárlás nélkül is a programok!), mert rettentően hardverigényesek. Egy próbát persze megér, aztán majd eldöntjük, hogy elég gyors-e ahhoz, hogy vegyünk egy Cardboardot. Árát tekintve elég eltérően kapható. Én 2000 forintért vettem, de nem teljesen értem, amikor 600 forintért kicsit kényelmetlenebbet kapni, ezerpárszázért ugyanilyet, 3000 körül meg teljesen műanyag verziót a tökéletes élményért. Végezetül azt mondom, ezerpárszáz forintot simán megér egy ilyen, ezt látni kell.

Itt megvásárolható.

Uff.