Mai hívatlan vendégünk egy STW 5043 típusú ventilátorszabályzó. Nemrégiben már két terméket is bemutattam a gyártótól és azért meg kell hagyni, hogy bár nem voltak kifejezetten rosszak, korántsem voltam elragadtatva tőlük. A széria folytatódik. A poént azért nem lövöm le előre, olvassatok tovább.

Ezen pillanatokban éppen keményen gondolkodok, hogy mi legyen: legyek lényegre törő és szókimondó, vagy inkább csak a végén mondjam ki, hogy összességében mit gondolok? Talán szerencsésebb, ha az előbbit választom, aki nem akarja végigolvasni a cikket, az úgyis az összegzéshez görget majd.

Keresem az igazit

Mindenki volt már így vele, vagy éppen maga is ezt teszi. Az előző két alkalmi partnerem után anyagilag még magasabb körökben tovább keresem a nagy Őt, így jutottam el az STW 5043-hoz. Ára alapján már az igencsak normális darabok közé sorolható lenne, főként azért, mert Kínában kerül ennyibe. Mennyibe? Ebay-en legolcsóbban pl. 10.000 forint, Aliexpressen ugyanennyi, de most van éppen egy 6% kedvezménnyel, az kb. 11.500 forint. Tehát határozottan nem olcsó. Még itthoni körülmények közt is drága lenne, na de, hogy a legputribb kínai eladótól is egy tízes, az tényleg komoly.

Ezen felbuzdulva le is csaptam rá, mondom, ez biztosan nagyon kemény cucc lesz. Megjött, kicsomagoltam, ez is az STW-től megszokott hullazsákra emlékeztető bűnügyi helyszínelős zacskóba volt rejtve. A doboz oldalán olvasni pár technikai paramétert, ezek felsorolásától most eltekintenék, minden megörökítettem képekben.

A doboza ugyanolyan kemény, biztonságos, és kellemesen dizájnos, mint az előző ilyen szabályzóé volt volt, ez abszolút rendjén van szerintem még európai szinten is. A kábelei megint összefogva, csakúgy, mint a másik kettőnél. Felépítésre is nagyon hasonlít az előzőre, kábé tök ugyanúgy néz ki. Tényleg nem akarom ezeket a dolgait részletezni, önmagamat ismételném.

Képek

A lényeg - fals randi

Bekötöm, visszateszem a gépház oldalát, és egy pillanatig csak nézem. Annyira szexi. Még nincs semmi a képernyőjén, mégis rettentően csábító. Talán csak az újdonsága varázsolt így el, az izgalom, amivel vártam. Mutatóujjam lassan a kövér bekapcsológomb felé vezetem. A jól megszokott mozdulattól most mégis valami újdonságot várok. Nem is kicsit: nem a szokásos elemek jelennek majd meg az előlapi LCD panelen, mely alól immár a négy szabályzó is eltűnt. Félkör alakú skálákat, tapintásra érzékelő nyilakat, zúgó kondenzátorok helyett halálos csendet, bekapcsoláskor maximális fordulatra felpörgő ventilátorok helyett intelligens szabályzást az első pillanattól.

Az ujjam eléri a gomb felületét, majd felütközve rajta benyomja azt a halk kattanásig, mely jelzi, hogy a kapcsoló állást váltott. A ventilátorok maximális fordulatra pörögnek, majd beállnak valami előre beállítottra. Sóhaj hagyja el a szám. Az első sóhaj. Feláll a rendszer, elcsöndesülnek a dolgok, kipróbálom. Már éppen emelem az ujjam, amikor közelebb hajolva rájövök, hogy ugyanúgy zúg, mint az előző. Elhagyja a számat a második sóhaj. Finoman megérintem az egyik nyilat. Nem történik semmi. Nyomkodom egyre erősebben, majd rájövök, hogy valószínűleg azért van a lakat jel a jobb felső sarokban, mert le van zárva.

Okos - gondolom, majd finoman megérintem a lakat helyét, mely kissé kényelmetlen mértékben a sarokban van elhelyezve. Semmi, megnyomom picit határozottabban, de még mindig finoman, semmi. Kezdek ideges lenni, megnyomom közepes erővel, mire az csippan egy jó hangosat és éleset, majd feloldódik. Meglepődök. Remélem, ki lehet kapcsolni a hangot. Finoman megérintem az előbbi nyilacskát, de hamar rá kell jönnöm, hogy az egész panel nem vesz finom érintéseket. Pár perc alatt realizálom, hogy sehol nem írják, hogy kapacitív érintőkijelzőről lenne szó. Mondjuk azt sem, hogy rezisztív, márpedig ez az. Hatalmas, harmadik sóhaj hagyja el a számat, és félig feladom a dolgot. Átállítom a bal felső sarok gombjával a hőmérséklet kijelzés mértékegységét Celsius-ra, és elkezdem állítgatni a fordulatokat. Rájövök, hogy nem jó módban vagyok, az útmutató alapján átmászok a másikba, ahol végre tudok állítgatni. Itt már kezdek határozottan ideges lenni, hogy mennyire körülményes ezt kezelni. Elkezdem nyomkodni a nyilat, de semmi, megint nézem az útmutatót: nyomva kell tartanom a skála közepét, hogy volt módba kapcsoljon, majd rá kell jönnöm, hogy fordulatszámot (rpm) addig nem látok, amíg állítom a dolgot, mert feszültséget tudok csak állítani. Na, itt feladtam teljesen.

A teszt kedvéért még kipróbáltam minden funkcióját, hogy van-e még nagy hibája. Eltelik 1 perc, visszanézek rá, megint nyomkodni akarom (most már ceruza hegyével nyomkodom, mert ujjbeggyel 50-50, hogy sikerül-e), de most már egyáltalán nem történik semmi. A negyedik sóhajom oka az, hogy megértem az újabb problémáját. 30 másodperc után a lakat automatikusan rákerül. Nem kívánok itt többet szólni.

Nagyon rövid bekezdés

Elaltattam a gépet, kikötöttem durva mozdulatokkal a kábeleit, kirángattam a helyéről, visszatettem az előzőt, ezt pedig pontosan úgy csomagoltam vissza, ahogyan érkezett és eltettem abba a fiókomba, amit nagyon ritkán nyitok ki.

Összegzés

Ahogy elkezdtem ezt a bekezdést, egy hosszú pillanat erejéig elgondolkodtam, hogy megadjam-e neki a hulladék kategóriát, de belátom, az egy kissé erős volna.

Rettentő mérges voltam, amikor felfogtam, hogy a hangos és elég éles csipogása (mely minden gombnyomásra jelentkezik) nem kikapcsolható, ez is zúg, automatikus tapi-zár van rajta, csak feszültség alapján lehet szabályozni, folyton módokat kell kapcsolgatni, stb.

10 ezer forint egy ilyen ketyeréért. Ki használ 2014-ben egyáltalán rezisztív érintőkijelzőt? Ki hallott már ilyenről? Fényerőállításnál vibrál a kijelző? Mi ez? Háttérvilágítású terméknél lekapcsolható a fény? Miért? Így csak megfelelő szögben eső fényél van esélyünk látni bármit is. Erősen valószínű, hogy ez volt az utolsó termék, amit az STW-től vettem. Ezzel végképp csalódtam bennük. Nagyon jók a dobozaik dizájnjai, meg a bontás élménye is megvan, de pont a termékek azok, amik szarok. Jó, a másik LCD kijelzőssel azért meg lehet barátkozni, de a most tesztelt darab az árának a felét sem éri meg, ezt komolyan mondom.

Ritkán teszek ilyet, de azt mondom, hogy SENKI NE VEGYE MEG. Egyszerűen rossz. Amikor kipróbáltam, napokig ültem egy sarokban és meredtem bámultam egy tál spenótra, miközben lélekben az élet és a fulladásos halál között lebegtem. Én tényleg mindent megteszek értetek.

Itt viszont van egy csomó normális ventiszabályzó.

Uff.