GM 320 infravörös hőmérsékletmérő teszt – Thermo terminátor

2017.02.05. 08:00

Jackal_

40.pngEgy infravörös hőmérsékletmérő landolt az asztalomon. Mindig örülök, ha mérőeszközökkel kell babrálni, mert akkor jövök rá, hogy milyen hasznos, ha van itthon egy, és hogy mennyi mindenre használható. Az ilyen eszközök esetében az alapvető kérdés az, hogy mennyire mérnek pontosan, ugyanis ha nem, akkor érdemben nem is használhatóak. Éppen ezért nem is vártam túl sokat a 2.700 forintos kínai termométertől.

 

Kicsomagolás

Az olcsó műszaki eszközök esetében általában valamilyen extrém puritán csomagolást kapunk. Itt is hasonlóképpen történt, átlátszó műanyag fog körbe egy papír hátlapot, amin a termékkel kapcsolatos információkat találhatjuk. Belül egy pici széthajtható füzet hirdeti azt a „töménytelen” mennyiségű funkciót, amivel a készülék rendelkezik, de ne dőljünk be neki, ez csak egy egyszerű termométer.

Az anyaghasználat lehetne jobb, különösen azon a területen, ahol megfogjuk. A nyél csúszós, kellemetlen műanyag, nemcsak olcsó hatást kelt, de valójában is az. Mögötte rejtőzik a 2 db AAA elemet fogadó elemtartó, amely a szükséges energiát biztosítja a mérésekhez. A felénk eső LCD kijelzőt is olcsó műanyag veszi körbe, látszik, hogy a tokozáson spórolt a gyártó. Ezzel semmi baj nincsen, ha az eszköz kifogástalanul mér, ám a kinézet és a minőség miatt azért kicsit elvesztettem a hitemet.

 

Tesztüzem

Mivel tudni akartam, hogy a hasonló mérőberendezések milyen minőségűek, és mennyire mérnek pontosan, szereztem egy referencia mérőt a Voltcraft IR 550-12D személyében. Ez egy teljesen átlagos termométer, bárki bemehet egy elektronikai szaküzletbe, és megveheti nagyjából 20.000 forintért. Fontos tudni, hogy ez utóbbi eszköz kettő darab lézeres segédfénnyel mutatja a mérés helyét, amelyeknek azonos pontot kell lefedniük. Ellenben a GM 320-szal, ahol a lézeres pointer csak egyszeres. Mivel a két termék között 740 %-os árkülönbség van, ezért azt vártam, hogy az előbbi jóval pontosabb mérésre alkalmas.

A GM 320 LCD kijelzője tulajdonképpen minden fontos adatot tartalmaz, amire szükségünk lehet. Középen felül három piktogramot láthatunk, amelyek az aktuális állapotot, a lézer segédfényt és a kijelző világítást hivatottak visszajelezni. Nem kell bonyolult dolgokra gondolni, az utóbbi kettőnek ki- és bekapcsolt állapoton kívül nincsen más módja. Az állapotjelző is kétféle információt ír vissza a képre, az egyik a „scan”, amikor a mérőműszer aktívan méri a felület hőmérsékletét, illetve a „hold”, amikor elengedjük a ravaszt, ekkor fixálja a mért eredményt.
A kijelző alatt három gomb található. A bal és jobb oldali a lézernyalábot és az LCD kijelző háttérvilágítását kapcsolja ki és be. Az alsó piros, amelyet szándékosan emeltek ki vörös színnel az alkotók, pedig átkapcsol Celsius és Fahrenheit érték között. Európában jellemzően az előbbit használjuk, de aki szeretne Fahrenheitben mérni, annak referenciaként megadok két értéket: 0 C = 32 F, illetve 100 C = 212 F. Az átváltás nem annyira egyértelmű, ezért javaslom az alábbi kalkulátor használatát.

maxresdefault_2.jpg

Ami a műszaki paramétereket illeti, a mérő -50 és +380 Celsius fok között, 0,5 másodperces mintavételezéssel, illetve +/-1,5 % tévedéssel képes mérni a hőmérsékletet. Ez a gyakorlatban - a gyártó állítása szerint - azt jelenti, hogy a 23 fokos szobahőmérsékletet 0,3 fok eltéréssel jeleníti meg. Jól jegyezzük meg ezt a hibaszázalékot, mert a későbbiekben láthatjuk, hogy ez mennyire nem igaz.

Sokan nem gondolnák, hogy egy ilyen eszköz milyen sokféleképpen használható. Általában a kézi termométerekkel nem a klasszikus hőmérő szerepet akarjuk kiváltani, hanem célzott, lokális méréseket akarunk végezni. Sokkal inkább tárgyak és más, műszaki eszközök melegedésére vagyunk kíváncsiak. Elég sok tipikus példát tudok mondani arra, hogy mire használtam eddig a kézi hőmérsékletmérőket. A számomra legemlékezetesebb eset a halogén spotlámpák izzócseréje volt. Sajnos ezek annyira fel tudnak melegedni, hogy a világítótest beállító fogantyúja is annyira átforrósodik, hogy megégeti az ember kezét. Ez egyszer velem is megtörtént, azóta mindig megmérem a hőmérsékletét, mielőtt hozzányúlok.

4_15.jpg

Másik tipikus példa a számítástechnikai eszközök alkatrészeinek mérése. Mértem már vele videokártyát, memóriát, processzorok hűtőjét is. Akinek van otthon klímaberendezése, annak érdemes belemérnie a kiáramló légsugárba. Azt fogja tapasztalni, hogy a kifújt levegő 14-15 fokra is lehűl, annak ellenére, hogy a termosztátot 20-21 fokra állítottuk be.

gm320-non-contact-digital-font-b-infrared-b-font-font-b-thermometer-b-font-ir-laser.jpg

Ahhoz, hogy el tudjam dönteni, hogy a GM 320 pontosan mér-e, szükségem volt referencia hőmérsékletekre. Az általános iskolában fizika órán pedig belénk verték, hogy a víz általában 0 Celsius fokon fagy, míg 1 atmoszféra nyomás mellett, 100 Celsius fokon forr, de mind a kettő hőmérsékleti pontot módosíthatják a belekevert oldatok és a nyomásváltozás. Mivel nem áll rendelkezésre labor és nem vagyok sem fizikus, sem kémikus, ezért fogadjuk el a fenti megállapításokat közelítő értékeknek, ne pedig kőbe vésett igazságnak. Az biztos, hogy ha felforralok egy fazék vizet, akkor annak nagyjából 100 fok körüli hőmérsékletet kell elérnie, míg a hűtőből kivett jégnek is 0 fok alatti hőmérséklettel kell rendelkeznie.

A fentiekből kiindulva 3 különböző tesztet csináltam, hogy kiderítsem, kellően pontos-e a mérőműszer. Mivel a lakás fűtésrendszerét is egy termosztát szabályozza, ezért ezt is használhattam kiindulási pontnak. Kitettem egy jó hővezető, fém tárgyat a konyha munkalapjára, megnéztem a kazán hőszabályzója által kiírt hőmérsékletet, ami 23 fok volt, majd megmértem a tárgy felületét. A konyhánkban mindig egy picit hidegebb van, mint a lakás többi részén, ez nagyjából 21-22 fok. Emiatt a GM 320 által mért 20, illetve az IR 550 által mért 22 fok nem volt perdöntő. Mivel már más anyagokat is mértem a videón látható teszt előtt, ezért tudtam, hogy a két eszköz nagyjából 2 fok különbséggel mér azonos felületeket, na de melyik a valós?

Következett a hideg teszt, ehhez az előző napon a hűtőbe tett jégkészítő tálcát használtam. Csináltam mindkét mérővel egy előmérést, majd mértem egy harmadikat is úgy, hogy a két eszközt egyszerre használtam. Igyekeztem a jégfolt közepén mérni, és kerülni a műanyag keretet, mert azt feltételeztem, hogy ott kell a legalacsonyabb hőmérsékletnek lennie. Itt tűnt fel az első furcsaság, a GM 320 több mint 2 Celsius fokos eltérést produkált, kevesebb, mint egy perc alatt, míg a Voltcraft terméke csak 0,3 Celsius fokot. Itt már kezdett gyanús lenni a dolog, hiszen ennyit nem melegedhetett a jég ilyen rövid idő alatt.

A döntő teszt nem lehetett más, mint egy fazék víz felmelegítése. Hagytam jó sokáig forrni, majd elkezdtem a méréseket a feljebb már ismertetett metódus szerint. Amikor a kínai GM 320 termométerrel mértem, akkor feltűnt, hogy milyen nagy az eltérés. 47-97 Celsius fok közötti szórás nagyon sok, ez 50 Celsius fokos különbséget jelent. Még akkor is, ha elfogadjuk, hogy a víz nem mindenhol azonos hőmérsékletű. Ellenpróba a Voltcrafttal: 95-98 Celsius fok között változtak az eredmények, ez sokkal meggyőzőbb, de ami még fontosabb, az a középérték, ami 96,5 Celsius fok, vagyis alig volt szórás a mérési időtartam alatt.

Összegzés

Szerintem a fenti eredmények magukért beszélnek. Már a szobahőmérsékletű tárgyak esetében is volt 2 fokos eltérés, ami még tolerálható lenne, hiszen nagyon olcsó eszközről van szó. A többi teszt azonban rámutatott arra, hogy a mérési eredmények szórnak, ezért az eszköz megbízhatatlan.

Szerintem egy olyan műszer használhatatlan, ami egy másikhoz képest akár 50 fokkal is alacsonyabb hőmérsékletet mér a forrásban lévő víz esetében. Semmi más nem lett volna fontos, sem a funkciók, sem a kidolgozottság, csak mérjen nagyjából pontosan. Ez sajnos nem teljesült, így nem is tölti be az alapfeladatát. Hiába került 2.700 forintba, ha nem jó arra, amire tervezték. Ezért érdemesebb egy drágább, de pontosabb típust beszerezni helyette.

Itt megvásárolható >>

 

 

6 komment

Címkék: elektronika Hulladék

A bejegyzés trackback címe:

https://rendeljkinait.blog.hu/api/trackback/id/tr9412162821

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jozsó_ 2017.02.06. 11:52:14

Jégnél csinálhattad volna azt is, hogy raksz hozzá egy kis vizet. Ha egyszerre van jelen víz és jég fázis, akkor biztosan nulla fokos.
A forralásnál is mindegy meddig csinálod, ha egyszer elkezd forrni 100 fokos.

Az egyébként érdekes, hogy ez a cucc ennyire pontatlan. Nekem hasonló van (jó, minden ilyen majdnem ugyanolyan) és eddig minden, amit mértem vele (és elég gyakran van használva) olyan fokot mutatott, mint amit elvártam tőle.

Jackal_ 2017.02.06. 12:04:31

@Jozsó_: Hmm, valóban, ez a vizes dolog nem jutott eszembe.

A forrásnál arra gyanakodtam, hogy esetleg a gőz zavar be neki, de egyrészt szerintem ennyit akkor sem kéne esnie a hőmérsékletnek, másrészt meg a másik műszer miért mért jól? Szóval valami nem klappolt ezzel a termékkel.

brindi (törölt) 2017.02.07. 08:15:33

Egy apró észrevétel. A klímán nem azt a hőfokot tudod beállítani, amit kifúj, hanem azt amilyen hőmérséklet eléréséig hűtse a helységet a berendezés.

Jackal_ 2017.02.07. 08:51:25

@brindi: Igen, erre akartam utalni a cikkben, hiszen mindenképpen alacsonyabb hőmérsékletű levegőt kell kifújnia, mint amit el akarunk érni.

lezsi 2017.02.10. 22:50:36

Hasznos ez az összehasonlítás a komolyabb műszerrel.
Nekem is van ilyen olcsó, meg kicsit drágább is. Nekem az a tapasztalat az olcsókkal, hogy főleg hidegben elkezd nagyokat hibázni, és még csak nem is következetes, 1 perc méricskélés alatt ugyanaz a felület elmászik akár 5C-ot is (szerinte). DE van itt néhány tévedés: a mérési hiba mérőműszereknél a teljes mérési tartományra vonatkozik, vagyis ha 380C-ig mér, akkor annak a 1,5%-a a hiba, vagyis 5,7C. (Nyilván nem az a helyzet, hogy 0C esetében 0 a mérési hiba is :)

Fontos még, hogy itt infravörös sugárzó hőt mérünk, vagyis levegőt egyáltalán nem lehet vele mérni, de vizet se nagyon. Mindig a mögötte lévő tárgy lesz, amit effektíve lát. Hasonló okok miatt nem lehet csillogó (fém) felületeket jól mérni. Bár a drágábbakon állítható az emisszivitás értéke pont emiatt.

És mégegy tapasztalat: a víz messze nem pont 100C-on forr, és a jég sem pont 0C-on keletkezik. (több laborműszerrel ellenőriztem)

T.Jani 2017.02.12. 17:21:02

Érdekes hogy ennek a típusszámnak elvileg van olyan verziója ahol az emissziós érték állítható, és min-max és átlag értéket is számol de az is 3000 forint. :o
Bár kimondottan ezt a típust már 1 éve használjuk a műhelyben ezzel ellenőrizzük a gépeket hogy működik-e rendesen, vagy kiégett 1-2 fűtőbetét.