Újabb érdekességbe botlottam. Nem is tudtam róla, hogy léteznek nem type C, mégis úgy működő kábelek. A type C lényege többek között ugye az, hogy ne kelljen az USB portba dugandó dolgok irányával bajlódnunk, inkább egyszerűen csak be kelljen dugni, és csá. Nos, ezek a Blitzwolf gyártmányú kábelek bárki számára megoldhatják a problémát, akinek van microUSB portja bármilyen eszközén.
Már találkoztatok pár Blitzwolf kütyüvel, ha követitek az írásaimat, és a mérleg már korábban is a jobbik irányba mutatott, most megerősödni látszik a dolog. Egy kétoldalas kábelrő beszélünk, amit type C csatlakozóval nem rendelkező, hagyományos microUSB portot használó egyéneknek találtak ki. Például nekem. A lényege az, hogy az érintkezők már nem egy oldalon vannak csak, hanem középen egy vékony lemezkén, így biztosítva van az érintkezés, akárhogyan is próbáljuk bedugni.
Minőség
Az a bizonyos, sokat emlegetett okosóra után most ismét merek önbizalommal jókat mondani a gyártóról, személy szerint úgy gondolom, hogy az afféle félresiklás lehetett, és reménykedek benne, hogy a továbbiakban ilyesmi nem fordul elő. Ha pedig mégis, arról biztosan olvasni fogtok szerény hobbimnak köszönhetően.
A dobozkája szokatlanul apró. Mostanában azt vettem észre, hogy az abszolút kis dobozkát méreteiben megnövelik, és megpróbálják benne kitölteni egészében a teret, mintha a termék több lenne. Gondolom ez is valamiféle pszichológia lehet, hogy nagyon kisméretű dobozt nem veszünk meg olyan szívesen, merthogy kevés kábel van benne. Elég hülyén hangzik, de hátha.
Kibontva a dobozkát egy papírhengert pillantottam meg, rajta a kábellel. Össze volt ragasztva az egész, egyszer használatos dolog. Nincs semmi csicsa, meg fölösleges fityegők a dobozban, és bár kicsit meghökkentő érzés volt kizárólag egyetlen darab kábelt kivenni a dobozból, de hát mi mást vártam? Azért volt ez fura, mert anno a Nillkin kábelét nagyon mutatós kartonba rakták, és le voltam foglalva.
Azt azért némiképp felrónám a gyártónak, hogy ezt a kábelt miért nem tudta egy kicsit rendhagyóbb köntösbe öltöztetni (harisnyázott kábel, vagy színes, vagy akármi), de ha a nem egészen 1000 forintos árra gondolok, hajlamos vagyok tökéletesen szemet hunyni a dolog felett.
Tesztüzem
Megnéztem, és pont ahogyan a képeimen is látszik, pont középre vannak téve az érintkező lemezek mindkét végén. Az a gyanúm, hogy mindkettő hajlik bizonyos mértékben, amikor be vannak dugva. A megszokottnál érezhetően nehezebben tudtam csak őket bedugni a portokba, és a Thl 5000-esemnél, aminél ilyet még egyetlen kábellel sem tapasztaltam, még erővel rá is kellett segíteni, hogy szó szerint bepattanjon a kábel a helyére. Nem értem pontosan, hogy mi adta ki a pattanó hangot, de amíg nem nyomtam meg, csak lötyögött a portban a kábel és nem nagyon volt kontakt. A teljes méretű USB-s végén is nagyjából ez a helyzet, de ott nincs pattanó hang, és kicsit könnyedébben is csúszik be, illetve ki.
A próbálkozásaim során legfeljebb 1.64 ampert sikerült kicsalnom belőle, de a helyzet az, hogy akárhányszor néztem, a mért érték a Nillkin kábellel mért értékkel egyezett meg, amiből jó eséllyel következik, hogy a fogyasztó vett fel csak ennyit.
Konklúzió
Akárhogyan is, nekem nagyon szimpatikus a kábel. Kicsit még szoknom kell, hogy ne nézzem, melyik felét használom, de asszem, hogy ezt át fogom tenni az éjjeli szekrényemre. Sötétben jobb szolgálatot tesz majd. Nem kerül még egy ezresbe sem, cserébe pedig nagyobb árammal tölthetünk a gyári kábelek nagy többsége esetében, és még csak ügyelnünk sem kell rá, hogy milyen irányban dugdossuk a kábeleket. Elsősorban indulatos, hirtelen mérgesedő informatikusoknak ajánlanám.
Uff.