Az Ulefone T1 egy új kihívó a kínai gyártók ligájában, azon belül is a zászlóshajók súlycsoportban. Ez a szemrevaló telefon egy 5.5 inch-es, FullHD kijelzővel operál, amihez egy Helio P25-ös processzor, 6 GB RAM és 64 GB ROM párosul. Mindezt a teljesen gyári 7.0-ás Android vezéreli. A készüléket 53 ezer forintért találhatjuk meg.
Az Ulefone T1 Kicsomagolása
Az Ulefone T1 csomagolásra eltér az egyszerűbb, már-már mindennapinak mondható, iPhone-hoz hasonló prezentálástól. Egy dobozból kilógó piros szalagot kell meghúznunk, és máris szemünk elé tárulhat a készülék maga, valamint a képernyőjére ragasztott specifikációk. A telefon alatti papírt felhajtva megtaláljuk a tartozékok tárházát, ami magában foglalja a gyorstöltőt, egy gumírozott USB Type-C kábelt, egy USB Type-C to Micro USB átalakítót, egy "bőrhatású" műanyag tokot, egy gyűrűs telefontartót, valamint egy képernyővédő fóliát a papírjaival együtt.
Kifejezetten jó volt látni, hogy ennyi tartozék jár hozzá, a tokot különösen, mivel a teljesen fém test iszonyatosan csúszós volt, és tok nélkül sosem mertem volna egy kézzel használni. Egyébként a telefon felépítése követi a manapság szokásos dizájnt, a kijelző üvege szépen le van kerekítve, ami nagyon kényelmessé teszi a fogást, már ha sikerül a kezedben tartani. A hátán egyébként a legújabb őrületnek megfelelően 2 darab kamera található, amire később még visszatérek.
Az elején lévő gomb eltér megszokottól, ugyanis az újabb iPhone-okhoz hasonlóan nem lehet benyomni. Érintés után csak egy rezgéssel jelez vissza, valamint ha feloldjuk a képernyőt, hisz ez egyben az ujjlenyomat olvasó is. Mindazonáltal a részletek nagyon egyben vannak, ezért jó érzés az ujjunkkal hozzáérni.
Elől egy 8 Megapixeles szelfi kamera (amit valamiért 13 MP-ként reklámoznak), és mellette egy fehér vaku található a kemény Snapchat-eseknek. Az oldalán a megszokott hármas kiosztás található: fent a hang fel/le állító, alatta a bekapcsoló gomb, utóbbi elég zavaróan lötyög a helyén.
Tesztüzem
A telefonon teljesen gyári Android 7 fut, kivéve a fényképező appot, amit ugye a dupla kamera miatt külön implementálni kellett. A mobilban egy 8 magos MediaTek Helio P25 duruzsol, 6 GB ram, és 64 GB belső tárhely mellett. Ez nem is hangzik olyan rosszul, de sajnos nekem a menüben a lapváltások sem voltak annyira egyben az animációkkal, és később a játékoknál is kisebb-nagyobb akadásokkal találkoztam.
Első napi tesztnek az akkumulátor lemerítését szántam, ezért kipróbáltam meddig bírja a készülék folyamatos Pokemon Go mellett. Mivel ez a játék használja mind a GPS-t, mind a mobilnetet, valamint a képernyő is bekapcsolva van végig, ezért nem voltak nagyok az elvárásaim. Ennek ellenére 5 és fél órát bír, ami átlagon felüli időnek számít.
Ezután evidens volt egy gyorstöltés teszt is, ami a teljesen halott 3680 mAh kapacitású akksit 100%-ig feltöltötte, cirka 2 óra alatt. Másnap hétköznapi terhelésnek tettem ki, amit ki is bírt egy teljes napig, azt ugyan nem értem, hogy ha 15% alá merül az akkumulátor, miért kell fent és lent is egy-egy eltüntethetetlen narancssárga csíkot berakni, valamint az állapotjelzőt folyamatosan pirosan villogtatni.
A GPS tesztek alapján, hiába látja a műholdakat, nem feltétlen használja is őket, ugyanis elég sokszor, és elég sokat kellett gondolkodnia hol is vagyok. Mindez Pokemon Go-ban nem volt baj, hiszen azt hitte a telefon, hogy több kilométert lesétáltam ülés közben, de minden más esetben hátrányomra vált. A mobilhálózatokkal nem volt problémám, mind a Telekom, mind a Telenor 4G-t megtalálta, de nem egyszerre, ugyanis választanunk kell, melyik legyen LTE, melyik sima GSM. A WiFi képes az 5 Ghz-re is, amit itthon tudtam is használni.
A következő problémás tétel a kamera, a fókusz lassú és nem pontos, de ez a kisebbik gond volt. Mint korábban említettem, két darab kamerát találhatunk a telefon hátlapján, egy 16 és egy 5 Megapixelest, utóbbi semmi másra nem hivatott, mint hogy távolságot mérjen, és elmossa a hátteret. Sajnos a képek nem lettek élesek, utólag a Windows ki is írta, hogy interpoláltak. A színek sem élethűek, kicsit tompítottnak tűnnek. Én úgy vélem, sokkal több értelme lett volna a telefonba egy darab használható kamerát rakni.
Összegzés
A készülék kinézete nagyon kellenes, az eleje kifejezetten eltalálták, bár a hátulja se rossz, de azért nem is nevezném formabontónak. A telefont megfogni jó érzés, ahogy korábban írtam, az üveg élek mindenhol nagyon szépen le vannak kerekítve. A legnagyobb hibája a kamerája, ami sajnos teljesen értelmetlenül duális, mert nem fotóz jól.
De aki egy szép készüléket szeretne mindennapos használatra, az nem fog csalódni benne. Az ígért adathálózati lefedettség meg is valósult, ami örvendetes. Az USB Type-C csatlakozó miatt nemcsak a töltési idő csökkent drasztikusan, de a különböző fájlok telefonra másolásának sebessége is megnőtt. A gyári Androidnak is sok előnye van: például a személyre szabhatóság,valamint a takarékos akkumulátor használat. A vakuk mind elől, mind hátul erős, hideg fehér színben világítanak. A képernyő szép, pixeleket nem fogsz látni, a színhűség rendben van, és a fényerő is tuti.
A készüléket 56.000 forint körül vásárolhatjuk meg. Ár/érték szempontból ez a telefon nem a kategória legjobbja, de nem is különösebben rossz választás, de a Maze Alphát (amiről szintén írtunk cikket korábban) alacsonyabb ára, és kávamentes kialakítása miatt, jobb vételnek tartom.