A mai teszt különleges, ilyen tesztalany nem terem minden bokorban. Magyarországon főleg, de még a világ többi országában is ritkaságnak számít a Xiaomi legújabb koncepció készüléke, a Mi Mix, ami az okostelefonok jövőjét képviseli egy személyben. Éppen ezért nagyon örülök, hogy sikerült szereznünk egyet, annak meg még inkább, hogy én lehettem a szerencsés, aki tesztelhette. Ráadásul nem is az alap verziót kaparintottuk meg, hanem a 18 karátos arany berakású, 256 GB belső tárhellyel és 6 GB RAM-mal szerelt exkluzív kiadást. Ez a teszt a karácsonyi ajándékunk nektek!
Bevezetés
Mielőtt belecsapunk a lecsóba, engedjetek meg néhány szót elöljáróban, hogy mindenki átérezze, mennyire különleges ez a telefon.
A Xiaomi szeret kísérletezni, ezt a készüléket sem széles körű elterjesztésre készítették, inkább saját határaikat próbálgatták, vajon meddig tudnak elmenni. Kijelenthető, hogy sokáig, mert egy nagyon egyedi, az iparban eddig nem látott megoldásokkal teletűzdelt telefont tettek le az asztalra, amiben rajtam kívül még sokan látják a mobilok jövőjét. Simán el tudom képzelni, hogy pár éven belül csak egy nagy kijelzővel fogunk rohangálni, esetleg a hardver is csak a kijelző meghajtására lesz használva, és a számítások egy központi szerveren történnek majd.
Mindenesetre nagyon sci-fi hangulata van, ha ránézünk. A legszembetűnőbb szokatlanság a szinte teljes mértékben keret nélküli, hatalmas kijelző. Ilyet még tényleg nem láttunk a mobil világban. Voltak próbálkozások, de ennyire jól egyik sem sikerült. A gyártó is nagyon büszke rá, azzal reklámozza, hogy ugyanakkora mint az iPhone 7 Plus, de 23%-kal nagyobb a kijelzője. Valóban borzasztóan nagy az a 91,3%-os kijelző-előlap arány. Ezen kívül még nagyon sok furcsa megoldást tartogat, de nem lövök le előre minden poént.
Bontogatás
Már a doboz is különlegességet sugall, a Xiaomi nem szokott feketébe csomagolni szinte semmit, de a fekete alapon arany betűs szövegekkel díszített csomagolás nagyon elegáns. A külső borítóból húzható ki a telefont rejtő doboz, ami mágnesesen van lezárva. Kibontva rögtön láthatjuk a készüléket, ami úriasan trónol a helyén. Kihajtogatós módszerrel találunk rá a kiegészítőkre: egy QC 3.0-s töltőfej amerikai csatlakozóval, egy Type-C kábel és egy kínai nyelvű használati utasítással egybekötött gari papír, benne egy SIM tűvel.
A készülék teljes háza, még a hangerő és bekapcsoló gombok is kerámiából készültek, ami egyrészt prémium, másrészt rendkívül ütésálló, egy rakás felületkezelésen esik át, mire eléri a Mohs skála szerinti 8,5-ös keménységet. Az előlap kikapcsolt kijelzővel teljesen homogén, nem látszanak a határok (nem is nagyon vannak), a hátlap és az oldalkeret is tükrös felületű. Bal oldalt a SIM tálcát találjuk, amibe 2 darab nano SIM-et lehet betenni, felül a jack csatlakozót és a zajszűrő mikrofonokat, alul pedig az új generációs Type-C csatlakozót, ami szupergyors adatátvitelt és nagyáramú töltést biztosít. Ezt két hangszórórács öleli körbe, ami a látszat ellenére nem sztereó, a bal oldaliban a mikrofon van elrejtve.
A legjobban a hátlapot találták el, egyszerű, letisztult és nagyon elegáns. A főkamera és az ujjlenyomat olvasó igazi, 18 karátos arany gyűrűt kapott. Középen egy modern, vékony betűkkel írt arany szöveg hirdeti a manufaktúrát, akár egy híres divatcég esetében.
Kézbe fogva egy masszív "tégla", semmi sem moccan a helyéről egy tapodtat sem, tökéletesen össze van rakva. A szögletes formáknak, és a komoly, 211 grammos tömegének köszönhetően olyan érzés, mintha egy kis monitort cipelnék.
Viszont vigyázni kell vele, mert a kerámia miatt iszonyatosan csúszós, nagyon könnyen kieshet a kezünkből, amit több százezer forintunk bánhat. Másik hátránya, hogy elképesztő módon gyűjti az ujjlenyomatokat minden felülete, ezért a szemüvegtörlőt érdemes közel tartani.
Az előlapon a kijelző alatt találtak helyet az előlapi kamerának és az értesítési LED-nek, ami kikapcsolt állapotban láthatatlan. Valahol el van rejtve egy fényérzékelő is, bár akárhogy néztem, nem találtam meg, de tökéletesen működik. A közelség érzékelést sem holmi mezei módon oldották meg, kérem szépen, ultrahangos szenzort kapott. Mondom én, hogy szokatlan megoldásokat fogunk látni.
Mondok másikat: nincs hagyományos beszédhangszóró. A kerámia piezoelektromos tulajdonságának kihasználásával rezgetik a belső fémvázat, ez a rezonancia hozza létre a hangot. A piezoelektromosság lényege, hogy elektromos feszültség hatására mechanikai elmozdulás jön létre az anyagban. Azaz az elektromos jel, ami a hangi információt hordozza, mechanikai rezgéssé alakul, ami a levegőben továbbterjedve hangként realizálódik. Nagyon kreatív hangulatban lehettek a mérnökök, amikor ezt kitalálták.
Tesztüzem
Kezdjük rögtön a kijelzővel, úgyis arra kíváncsi mindenki. Egy 6,4 colos, 2040x1080 felbontású IPS panelről van szó, ami az előlap 91,3%-át elfoglalja. Ez a méret és felbontás 362 ppi értéket jelent, ami 2016 végén már nem akkora látványosság, menőbb lett volna egy nagyobb felbontású panel. A maximális fényerő 500 nit, ami elég erős, hogy kisüsse a szemünket sötétben, úgyhogy napfényben sem fog gondot okozni az olvasása.
Ez önmagában is szép teljesítmény, de a keretek hiánya teszi fel az i-re a pontot, nagyon nehéz szavakkal leírni, milyen érzés használni, de teljesen más élmény, mint a megszokott telefonoknál, sokkal jobb. Az unboxing videón talán jobban átjön a dolog, de sokkal szebbnek és "közelibbinek" tűnnek a tartalmak, nem tudok rá más szót mondani.
A 6,4 col ijesztően nagynak hangzik, de a keretek hiánya miatt nem sokkal nagyobb, mint egy átlagos 5,5 colos készülék. Ennek ellenére egy kézzel használni szinte esélytelen, már csak azért is, mert mint említettem, nagyon csúszik.
Egy ilyen kijelző alá kell a szufla, nem is sunnyogták el a dolgot, belerakták a piacon kapható legerősebb Qualcomm processzort, a Snapdragon 821-et. A négymagos, magonként 2,35 GHz-en pörgő egység minden létező feladatot kisujjból ellát, egyszerűen nem tudok mondani olyan hétköznapi tevékenységet, ami a teljesítménye határáig meghajtaná. Az Adreno 530 grafikus gyorsító sem gyerekjáték, minden komoly 3D-s játékot full grafikán, simán elvisz.
A hozzácsapott 6 GB RAM-ot egy PC is megirigyelhetné, a 256 GB háttértár pedig már csak hab a tortán, a legtöbb ember szerintem nem képes ennyi adatot felhalmozni a telefonjára úgy, hogy használja is azokat. Memóriakártyás bővíthetőség nincs, de szerintem nem is indokolt, már csak azért sem, mert a beépített, UFS 2.0 flash meghajtó százszor gyorsabb bármelyik SD kártyánál.
A ráültetett szoftver a Xiaomi saját megoldása, a MIUI. Ebből is az Android 6-ra épülő 8-as verzió, de már készül a legújabb, 9-es kiadás, ami a Nougatra épít. Természetesen tud magyarul, és folyamatosan adnak ki hozzá frissítéseket. Az átdolgozott dizájn mellé remek extra funkciók is vannak, például az esetünkben nagyon hasznos oldalsó funkciósáv, ami az egykezes használatot segíti. De van konkrét egykezes mód is, ami a beállított kijelzőméretre skálázza le a tartalmakat. Akit részletesebben érdekel a MIUI, ajánlom pl. a Mi5 cikket tanulmányozásra.
A képre kattintva galéria nyílik.
Antutuban 145.767 pontot ért el, amit nem is kommentálok, a táblázat alapján ez a 7. legjobb eredmény a világon, amik ráadásul az összetrükközött gyári adatok, a valóságban ez szinte mindig kevesebb. A rendszersebességgel természetesen nincs semmi gond, a tesztidőszak alatt egyszer sem akadt meg, simán felveszi a versenyt a nagy etalon iOS-szel. Mint már említettem, a legigényesebb játékok (Real Racing 3, Asphalt 8, Modern Combat 5) is simán futnak. 
A hihetetlen méretű RAM-nak hála a multitasking szárnyal, 20 megnyitott alkalmazás csücsült a memóriában, és még így is maradt 1,5 GB. Néhány telefonban meg alapból nincs ennyi... A nagy teljesítmény ellenére a processzor nem igen melegszik, aktív használat esetén azért langyos lesz, de még játékok alatt sem mondanám kifejezetten melegnek. Ebből is látszik, hogy nem erőlködik túlzottan.
Sajnos nem ismeri a B20-as frekvenciát, így itthon csak nagyvárosokban lesz 4G, vidéken kénytelenek leszünk a lassabb hálózattal beérni. A kétcsatornás WiFi viszont a 2,4 és az 5 GHz-es hálózatokat is látja, támogatja az ac szabványt is, a vétel teljesen rendben van. Bluetooth-ból 4.2-es verzió került bele, gyors és stabil. Van NFC is, amivel szintén nem volt gondom. A GPS GLONASS, A-GPS és BeiDou támogatással is rendelkezik, nagyon gyorsan megtalálja a jelet, és nem dobja el a világ minden kincséért sem. 
Szenzorokból is jut bőven, a legfontosabb talán a hátlapon lévő ujjlenyomat olvasó. Gyorsan működik, a legtöbb alkalommal elsőre elfogadta az ujjamat. Elhelyezése viszont egy kicsit szerencsétlen, ugyanis én éppen ott szeretem pihentetni az ujjamat, aminek következtében hívás közben rendszeresen dolgoztam az arcommal, mert véletlenül feloldottam a készüléket. Kapunk még barométert, mágneses szenzort, gyorsulásmérőt és giroszkópot is, így a VR is adott.
A hátlapi kamera 16 MP-es szenzorral van ellátva, f/2 fényerejű lencsét tartalmaz, a képalkotást PDAF fókusz, elektronikus képstabilizátor (EIS) és egy kéttónusú LED vaku segíti. Videózni maximum 4K-ban lehet, 30 FPS-sel.
A szép számok mögött azonban a vártnál rosszabb teljesítmény bújik meg. Nem azt mondom, hogy rossz a kamera, de semmiképp sem átlagon felüli. Az autófókusz gyors és pontos, a fehéregyensúlyt szépen eltalálja, azonban elég sok a zaj, ami a részletek elvesztését vonja maga után. Ez már nappal is gond, de éjjel tényleg nem sok jóra számíthatunk. A dinamika egész jó, de az elektronikus képstabilizátor teljesítménye jócskán elmarad az optikai elven működő megoldásétól. A makró viszont egész jó, szépen elmossa a hátteret, és elég közelre tud fókuszálni. A képek szélén jól látható a lencsetorzítás, kromatikus aberráció is megfigyelhető. Ettől persze ideális fényviszonyok mellett lehet egész jó képeket készíteni vele, ha épp nincs nálunk más, de fotópályázatra ne ezzel készüljünk.
Az előlapi kamera 5 MP-es, és az elhelyezéséből adódóan furcsa a használata, ugyanis kissé alulról látjuk magunkat. Ha a kijelzőt nézzük, nem nézünk a kamerába, a szemlélőnek olyan lehet, mintha kandi kamerán figyelne minket.
A mono hangszóró minősége nem kiemelkedő, de nem rossz. Jó hangosan tud szólni, és nem torzít jelentősen még maximum hangerőn sem. Mélyek nem igazán vannak, de a többi tartomány jól kiegyensúlyozott, nincs doboz hangja.
A jack csatlakozóba kicsit nehezen megy bele a fülhallgató dugója, de a hangminőség nagyon jó. Gondolom köze van hozzá a 24 bit@192 kHz-es DAC chipnek, dinamikusan szól, szépek a részletek és a térábrázolás. A különböző frekvenciatartományok egyensúlya jól el van találva, van hangszínszabályzó és Xiaomi fülesekhez készített kompenzációs sémák is. Ezek viszont csak vezetékes fülhallgatóval működnek, Bluetooth-on csak a zenelejátszók saját hangszínszabályzóit használhatjuk.
Telefonáláskor a piezoelektromos módszerrel életre keltett hangzás kicsit furcsa első pár alkalommal, kicsit recsegősebb, de szépen lehet érteni a másik felet. Annak ellenére, hogy az egész ház adja ki a hangot, nem lehet a szokásosnál jobban kihallani a beszédet a telefon mellett állva. Engem is jól értettek, amikor éppen nem tartottam nagyon el a számtól a telefont (nem szoktam még hozzá az ekkora masinákkal való telefonáláshoz).
A beépített, 4400 mAh-s aksi elég nagynak hangzik, és az is. Mérsékelt nyúzással nekem 2,5 napig is sikerült használnom egy töltéssel. Kijelzőidőben ez 7 óra 50 percet jelentett, ami nagyon szép eredmény. A QC 3.0-s gyorstöltésnek hála 1 óra 47 perc alatt feltöltött 10%-ról.
Konklúzsön
Nyilvánvaló, hogy a Xiaomi félig-meddig csak bemutató darabnak szánta a Mi Mix-et, mégis egy hétköznapokban is jól használható, egyedi és jövőbe mutató készüléket tettek le az asztalra. A keret nélküli kijelző nagyon menő, a hardver nem is lehetne jobb, a 6 GB RAM és 256 GB háttértár már feleslegesen sok, ez már csak menőzés. A 6,4 colos kijelző ellenére nem hatalmas méretű a készülék, hála a keretek hiányának, de azért kell a két kéz a használatához. Viszont nagyon csúszós, ami azért elég zavaró tud lenni. A főkamera a vártnál gyengébben teljesített, és az a fránya előlapi kamera is lehetne jobb helyen, de hát valahova rakni kellett, ha már nincs keret. Szenzorok és adatkommunikáció terén viszont nem hiányzik semmi fontos, a piezoelektromos hangképzés menő és jól használható. A 4400 mAh-s aksival sokáig kihúzza, majdnem 8 órás kijelzőidőt sikerült elérnem.
Az exkluzív kiadás jelenlegi ára nettó 280.000 Ft, az alap verzióért 262.000 Ft-ot kérnek. Ez nagyon sok pénz egy telefonért, bár a majdnem ugyanilyen drága iPhone 7 Plus helyett már inkább a Mix-et venném, ezzel garantáltan megnéznek az utcán, előbbivel már sokkal kevésbé. Ugyanis nyilvánvaló, hogy az ilyen méregdrága készülékeket azért veszik az emberek (és azért is gyártják őket), mert státuszszimbólumnak számítanak. Erős hardverrel, meg jó kijelzővel szerelt telefont 100.000 Ft alatt is bőven kapunk, itt a limitált darabszámot, a koncepciót, az arany berakást és főként az egyediséget kell megfizetni. Épp ezért hétköznapi embernek aligha ez az ideális készülék, de annak, aki megengedheti magának, hogy ennyi pénzt áldozzon telefonra, egy jó opció lehet.