A Vkworld Stone V3 egy igazi retro tárgy. Nettó 11.500 forintért senki nem sajnálja, jobban ellenáll a környezeti behatásoknak, mint más mobilok, és kellemes pillanatokat idéz fel használójában, már ha emlékszünk még az ezredfordulóra. Ez az eszköz nem akar többnek látszani, nem akar menő lenni, pedig egy csomó érdekes dolgot tud, amit a konkurencia nem. Power bank telefonban? Duális LED lámpa? Iránytű? Titkos SMS a tilosban járóknak? Ezeket a funkciókat mind sikerült ebbe a robusztus kolosszusba bepréselni.
Kicsomagolás
A csomagolást úgy kell elképzelni, mint a családi kiszerelésű gyufásdobozt. Egy nagyjából 15 centiméter hosszúságú, jellegtelen hasáb, ami dupla olyan vastag, mint a készülék. Ennek az a célja, hogy az aljában mindenféle egyéb kiegészítő is elférjen. Van néhány szokatlan érdekesség közöttük, ilyen az USB-s LED lámpa és a karabineres öv, aminek a végén egy iránytű helyezkedik el. A további szokásos apróságokat is megtalálhatjuk, USB kábel és töltő, valamint egy olyan rossz leírás, amilyet még életemben nem láttam. Érdekesség, hogy a töltőkábel csatlakozója extrém hosszú, hogy mélyen beérjen a testbe, amit szimpatikus figyelmességnek vettem.
A sok kínai termék tesztelése miatt jelentős ellenálló képességre tettem szert, ami a kaotikus kézikönyvek olvasását illeti. Ez a mostani azonban olyan, mintha a szavakat lottósorsolással, véletlenszerűen húzták volna egymás mellé. Felejtsük is el gyorsan, szerencsére a menürendszer nem annyira bonyolult, hogy elvesszünk benne.
A készülék kinézete az olcsó őszinteség erejével hat ránk, és az árának megfelelő anyagoknál egy picivel sem képvisel jobb minőséget. Ennek ellenére iszonyatosan masszív, agyonüthetetlen tárgynak érezni, még akkor is, ha nem svájci órásmesterek precizitásával csiszolták tökéletesre. Az egyből feltűnt, hogy nem egy érintőképernyős, okos készülékkel lesz dolgom. Gondolatban vissza is repültem a múltba, amikor még a Nokia cég uralta a piacot, és a banán alakú Mátrix telefon volt a menő.
Tesztüzem
Mivel a lovakat is mindig a felszerszámozzák, mielőtt felülnek a hátukra, én is megpróbáltam mindent rászerelni a telefonra, amit a dobozban találtam. A karabineres pántot átfűztem a felső részen található nyíláson, ezzel rögzítve a kiegészítőt. Hegymászóknak vagy alpinistáknak jól illene a ruhájához, de az én síkabátomon sem mutatott rosszul.
Az USB csatlakozóval ellátott LED-es lámpát a test alján elhelyezkedő portba dughatjuk be, ehhez előtte el kell távolítanunk a vízzáró kupakot. A másodlagos LED-nek egyébként nincsen rossz fénye, ráadásul a megfelelő irányba fordíthatjuk, némi érintkezési hibáért cserébe.
A nagyágyú azonban a felső LED, amit a képernyő feloldása után, a sárga, eltéveszthetetlen grafikájú gomb megnyomásával aktiválhatunk. A két fényforrás már elég jól bevilágít kisebb helyiségeket, kereséshez ideális. Bár a telefon nem hirdeti magáról, teljesíti az IP-67-es szabványt, ami teljes porállóságot és vízbe merítés elleni védelmet is kínál.
Kedvenc funkcióm szintén az USB porthoz kötődik, ugyanis ide bármilyen szabványos eszközt csatlakoztathatunk, ekkor a készülék power bankként viselkedik. Mivel a Vkworld Stone V3 kijelzője alig fogyaszt és az erőforrás zabáló alkalmazások is teljesen hiányoznak belőle, ezért nagyon ritkán kell az elektromos hálózathoz csatlakoztatni. Nem derült ki, hogy meddig bírta volna egy feltöltéssel, mert három napnál tovább nem volt türelmem várni, de a gyártó azt állítja, hogy a készenléti idő 30 nap.
Az alsó nyílás meglepő módon nem tartalmaz jack kimenetet, annak ellenére, hogy mind FM rádióként, mind pedig mp3 lejátszóként használhatjuk. A hangja brutális, a munkahelyemen egész nap ezen ordított a Music FM. A 10 lépésből álló skála legalsó fokán is nagy a hangerő, a tizediken pedig szabályosan elviselhetetlenül hangos. Sajnos ehhez semmiféle hangminőség nem társul, az utolsó két fokozat sokkal inkább zaj, mint felismerhető dallam.
Vicces hiba, de ha a képernyőzárat lekapcsoljuk, akkor utána nem lehet lehalkítani a készüléket. Ebben az állapotban adtam oda barátnőmnek, aki 1 perc után feladta a próbálkozást és megkért, hogy én vegyem le a hangerőt. Ilyenkor kell visszanyúlnunk 10 évvel ezelőtti énünkig és felidéznünk, hogy mi hogyan működött a „buta” telefonok világában. A logikát kis gyakorlással újra el lehet sajátítani, és utána nagyon viccesnek hat az egész. Még mindig a hangnál maradva, a be- és a kikapcsolásra olyan fanfár szólal meg, mintha éppen Napóleon vonulna be az elfoglalt Bécs városába.
A menükben tipikusan retro logika alapján lépkedhetünk. Jellemzően csak előre definiált lehetőségek közül választhatunk, például egyáltalán ne vagy 15 másodperc után sötétedjen el a kép, nem állíthatunk be egzakt értékeket. Mai szemmel nézve egy csomó funkció fölösleges, például ki használ ma még WAP-ot? Internetes csatlakozáshoz sem túl valószínű, hogy GPRS adatátvitelt veszünk igénybe, és a sort még hosszan lehetne folytatni.
A menürendszert leginkább a furcsa szóval tudnám illetni. Valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva minden lapon egy terepjáró képe jelenik meg. A „call logs” például egy Jeep, míg a „messages” egy Hummer, de hogy ebben mi a logika, és hogy ez nekünk miért jó, arra nem jöttem rá.
Koncentráljunk inkább arra, hogy milyen érdekes opciókat sikerült kitúrnom az „olds kool” menürendszerből. Az üzenetek alatt találhatunk egy „security inbox” sort, ahol kóddal láthatjuk el titkos SMS üzeneteinket. Ilyenkor a normális SMS listában meg sem jelennek a titkosítottak, csak kizárólag a menübe való belépés és a jelszó beírása után. Mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy ezt mire lehet használni.
A szokásos kalkulátor, ébresztőóra mellett találhatunk e-book olvasót, Bluetooth 2.0-t, de ez utóbbit sajnos nem tudtam működésre bírni. Újabb rejtély az „ehicle data travelling recorder” menüpont, szerintem ez autós kamera akart lenni. A felvétel viszont mozgásra sem indult el, mivel nincsen giroszkóp, tehát nem tudom, hogy ennek mi értelme. Az „options” menü első pontja a találó „more options” nevet kapta, ahol az egyébként pocsék kamera paramétereit állítgathatjuk. 1.2 megapixellel gazdálkodhatunk, de én inkább nem erőltetném a teljesen értékelhetetlen képek készítését. A hangrögzítő viszont tetszett, elég jó minőségben adja vissza az emberi beszédet.
Sikerült néhány, mára már elfeledett hibát is felidéznem. Az első, hogy nincs sem magyar nyelv, sem magyar billentyűzet, helyette latin és cirill betűket használhatunk. A 06 kezdetű telefonszámokat átírja +36-ra, így viszont nem látjuk, hogy ki a hívó. Maximálisan hét karaktert írhatunk be a telefonkönyvbe, de szerencsére a már felvett névjegyeket nem teszi tönkre.
A Vkworld Stone V3 támogat két SIM és egy micro SD kártyát is. Én egy 32 GB méretűt használtam, ezt gond nélkül kezelte. A foglalatok viszonylag védett helyre kerültek, bár azért ide elkélt volna egy porzáró gumitömítés.
A fenti sorokból jól látható, hogy a mobil nem képes a mai követelményeknek megfelelni, egyszerűen eljárt felette az idő. Ha viszont power bankként vagy dupla LED lámpaként tekintünk rá, amivel még telefonálni is lehet, akkor már sokkal jobb a helyzet.
Éppen ezért megmértem a kapacitást, majd a vízállósági vizsgálat következett. Az interneten több forrást is találtam, amely azt állította, hogy a készülék kibírja egy autó súlyát, ezért ezt is ki kellett próbálnom. Az első teszt elég siralmas eredménnyel zárult. A gyártó által beígért 5200 mAh helyett 2245 mAh-t tudtam belepumpálni, ez pont 67 százalékkal kevesebb, mint amit vártam.
Ezt követte a több, mint tíz percig tartó vízbe merítés. A videó elején és végén meghallgathatjátok a csodálatos dallamot, ami a be- és kikapcsolással jár együtt. Vicces, de teljesen indokolatlan. Ízelítőt kaphattok továbbá a fantasztikus terepjárós menürendszerből és a nagyon hangos FM rádió funkcióból is. A készülék gond nélkül kibírta a tengeralattjáró üzemmódot, utána is tökéletesen funkcionált.
Gondoltam, ha áthajtok rajta egy autóval akkor beadja végre a kulcsot. A teszt helyszínének az egyik zsákutcát választottam, amit murvával kevert, beton kopóréteg borít, nehogy az a vád érjen, hogy direkt puha felületre helyeztem. Szerintem az tekinthető életszerűnek, ha az első és hátsó kerék is áthalad rajta, menjünk biztosra.
A telefont megviselte a "gázolás", betört a kijelzője, a folyadékkristály pedig szétfolyt. Ettől kezdve nem tudtam a menüben navigálni, így gyakorlatilag használhatatlanná vált. A videóban láthatjátok, hogy még a kavicsok nyoma is látszik a hátlapon. Ennek ellenére szerkezetileg egyben maradt, szinte semennyire nem deformálódott. Később be is tudtam kapcsolni, szerintem földúton túlélte volna a terhelést.
Összegzés
Az idei év során viszonylag sok Kék Túrán vettem részt és mindig azon aggódtam, hogy a drága mobilom hogyan fog megsemmisülni. A Vkworld Stone V3 akár szakadékba is eshetne, akkor sem sajnálnám. A karabinerrel könnyedén felakaszthatom a kabátomra vagy a túratáskámra, nem baj, ha mocskos kézzel nyúlok hozzá és az sem érdekelne, ha a szakadó esőben elázna. Cserébe viszont hasznos, hogy a sokkal drágább és féltettebb kütyüimet tölteni tudja. A dupla lámpa funkció pedig jól jön a sötétben botorkáláshoz. Aki nem akar teljesítménymérő applikációkat, például Runtasticot futtatni, annak ez a túlélő telefon is remek társa lehet, akár túrán, akár a mindennapokban, rendkívül alacsony, nettó 11.500 forintos árért cserébe.