Importköltségek, ÁFA, vám

2014.01.22. 12:07

mrgergoke

Mi van az importköltségekkel? Mikor fizetek áfát, mikor vámot? Mi van az európai raktárakkal?

 

Ha a holland, svéd, svájci, stb. posta hozza be a Kínából rendelt termékem, akkor EU-n belüli szállításnak minősül és nem kell áfát fizetnem?

Ne legyünk naivak. Komolyan azt hisszük, hogy egy ilyen egyszerű megoldással meg lehet úszni az áfát? Ez nagyjából olyan, mint régen a "gift" jelzés, amiről nemsokára írok. Attól, hogy ajándéknak van feltüntetve, még mindenki tudja, hogy egy százezer forintos telefon van benne. Azért a jogszabályalkotók sem hülyék, ugyanis van egy olyan kitétel, hogy:

Termékimportnak minősül a terméknek harmadik ország területéről a Közösség területére történő behozatala, vagy egyéb módon történő bejuttatása. Mivel az Unió egyben vámunió is, ezért a közösségi áfa rendszerben a termékimport különleges jelentőséget kapott. Ennek következtében csak a harmadik országokból származó termékek számítanak importnak.[1]

Magyarra fordítva és kiegészítve: származási ország a feladó ország, azaz Kína. Hiába hozzák be a cuccot Hollandián keresztül, hiába nincsenek a csomagon kínai karakterek, a feladás helye akkor is Kína, ha onnan rendeltél terméket. Ha pedig onnan rendeltél valamit, akkor ha a fejed tetejére állsz, akkor is termékimport történt, ami ÁFA-köteles. Ilyen egyszerű.

 

Na, de mi van az EU raktárakkal?

Ez már más kérdés. Ha az adott webshopban van lehetőség egy terméket nem kínai, hanem európai raktárból rendelni, akkor természetesen nincsenek importköltségei (sem ÁFA, sem vám). Ezek a termékek viszont drágábbak, mivel ezeket is csak importálta valaki egy európai raktárba. Az lehet, hogy nem olyan drágák, mintha 27%-os magyar áfát fizettek volna rájuk, de valamilyen környékbeli ország forgalmi adója akkor is rajta van. Sokszor megéri EU raktárakból rendelni. Sokkal gyorsabban itt vannak a csomagok.

 

Mire figyeljünk, ha EU raktárból rendelünk DHL futárral?

Ha EU raktárból rendelünk, a legritkább esetben kapjuk a csomagot ingyen postával, mint azt az anyaországból megszokhattuk, ezért minden esetben figyeljünk oda, mennyit húznak le rólunk postaköltség címszóval. Ezeket a termékeket általában valamilyen futárszolgálattal küldik, leggyakrabban DHL-lel.

Nagyon érdemes odafigyelni, hogy hova rendeljük a terméket, ugyanis a DHL-nél van egy úgynevezett Remote Area List, ami a szerintük nehezen megközelíthető települések listája. Ez magyar viszonylatban leginkább a kis településeket érinti. Amennyiben ezen a listán lévő címre rendeljük a csomagunkat, a DHL a "nehéz elérhetőségre" hivatkozva igencsak felemeli a szállítási költséget, ami néhány esetben akár a rendelt termék árának jelentős részét is kiteszi.

Ezért a következőt érdemes trükközni: amennyiben a címünk rajta van a Remote Area listán, gondolkodjunk el, hogy van-e ismerősünk, családtagunk, munkatársunk, kiskutyánk, bárkink, aki olyan helyen lakik, ami nincs a listán, és tudunk is vele találkozni. Amennyiben arra jutunk, hogy bizony van, rendeljük meg hozzá a csomagot, így elkerülhetjük a jelentős többletköltséget. Azért előtte értesítsük az ismerőst, hogy ne lepődjön meg nagyon.

Itt tudjátok ellenőrizni, hogy címetek rajta van-e a Remote Area listán >>
Itt tudjátok megtekinteni a teljes listát a világ összes országára vonatkozóan >>

 

Beszéljünk első körben a sima postával érkező termékekről.

A csomagok a kínaiak jófejsége okán rendszerint ,"gift" felirattal érkeznek, ami németül mérget jelent, angolul meg ajándékot. Az ajándékként való feltüntetés azért (volt) jó, mert régebben, amikor nem volt ilyen szigorú az ellenőrzés, mint most, sokkal könnyebben ,,átcsúsztak" a vámon, és nem kellett adózni utána. Manapság már semmi ilyen trükk nem működik, kábé bármit megfoghatnak a vámon. Telefon és táblagép kategória gyakorlatilag kivétel nélkül adóztatásra kerül.

Az azonban kezelhető ökölszabályként, hogy a vámosok bizonyos értelemben a méretre mennek rá. Rendelhetsz 50.000 forintos okosórát, olyan kis csomagolásban érkezik, mint egy 1000 forintos karóra, ha dobozban van. Melyik NAV alkalmazott lesz az amelyik kibontja, márka- és típusjelzést keres rajta, kiguglizza 5 helyen, átlagolja az árakat, és ellenőrzi, hogy egyezik-e a csomagon feltüntetett árral? Senki ne gondolja, hogy ezt megteszik. Úgy át fog jönni a vámon, mint a szél. Kivételek természetesen mindig vannak, azon sem kell nagyon meglepődni, ha véletlenül megfognak egy ilyen csomagot, de ez igen kevéssé jellemző.

Jó példa a mit-nem-szoktak-megvámolni kérdésre a kevésbé szokványos árucikkek. Gondolok itt például egy nyomtatott áramkörre, ami tele van fura alkatrészekkel. Lehet, hogy az a legújabb gigamega 64 magos Raspberry Pi utánzat 150 dollárért és egy valag áfát kellene rá fizetni, de az is lehet, hogy csak egy 5 dolláros fejlesztői WiFi-modul. Ki tudná megmondani? Jobban mondva melyik NAV alkalmazottnak van erre kapacitása?

Szóval nyugodtan lehet rendelni okosórákat, okos karkötőket, drága gyorstöltőket, akár drónokat és akciókamerákat is (ezzekkel már óvatosabban!), ékszereket, bluetooth hangszórókat, zseblámpákat, hordozható akksikat (power bank), ruhákat, stb. Vannak termékkategóriák, amik egyszerűen csak átjönnek 99%-ban, mert túl sok macera lenne kibontani és megnézni, hogy vajon ÁFA határ alatt vagy fölött lehet.

screenshot_2016-10-02_12_06_42.png

Például egy ilyen képernyőmentéssel tudjuk bizonyítani a rendelt áru értékét

Hivatalosan a dolog működése a következő. A csomagok beérkeztekor átvilágítják őket, és ha úgy ítélik meg, akkor megvizsgálják a cuccot, hogy valóban vámköteles küldemény-e. 6000 forint, illetve 22 euró felett 27% ÁFA megfizetésére vagyunk kötelezve, melyet a teljes fizetett végösszegre számolnak rá, tehát a postázási költség is benne van! Ha a Magyar Postára bízzuk a vámkezelést, akkor 2500 forintot kérnek el eljárási díj címszó alatt azért a szerencsétlenkedésért, amit másfél-két hét alatt bonyolítanak le. A DHL esetében ez 4500-5000 forint környéke (illetve 1 nap), de az meg annyira irreálisan sok, hogy az egyszeri magyar ember inkább választja a Magyar Pokoli Postát, ha nem nagy tételt, vagy nagy értéket rendelt.

Ha fizetnünk kell, mert megfogták a vámon a csomagunkat, akkor a posta küld egy levelet, amiben részletes tájékoztatást adnak mindenről. Van benne egy kitöltendő papír, amit lefotózva, vagy szkennelve vissza kell küldeni a Postai Vámcsoport e-mail címére.

screenshot_2016-10-02_12_28_19.png

Részlet ebből a bizonyos levélből

Ezen a papíron nyilatkozunk a csomag tartalmáról, és az egyes termékek értékéről. Az e-mail csatolmányaként kérni szoktak banki igazolástól elkezdve a Paypal-es visszaigazoló üzeneten át minden hülyeséget, de ez is csak papíron van így. Nekem mindig elfogadták, ha csak egy képernyőmentést készítettem a webshopban a termékről, ahol látszik az ára, vagy csak a Paypal-es üzenetemről. Nem fognak visszaírni, hogy ,,Hé, nem küldtél banki tranzakciós bizonylatot, Paypal visszaigazoló e-mailt, számlakivonatot, anyád veséjét, stb.". Ők is dolgozó emberek, nem gonosz varázslók, akiknek 50 óra egy nap.

A fizetendő díjakat az általunk beküldött fizetési visszaigazolásokból, screenshotokból számítják, és a csomag házhoz szállításakor kell kiperkálni a postásnak/futárnak. Csak szeretném jelezni, hogy aki nagyon kamu értékű számlákat, meg mindenfélét küld be, azt egyszerű Google kereséses ármeghatározás alapján fogják megvámolni, tehát nem érdemes hülyeségeket küldeni a vámhivatalnak. Konkrét példa:

Rendelsz egy Xiaomi telefont 190 dollárért, amiről talán már ők is tudják, hogy nem 50 dolláros kategória, de "szarnibele" alapon még el is fogadnák az 50-60 dolláros átírt számláidat, meg mindent, de te nagyon sóher vagy, és csak 30 dollárról adsz számlákat. Nem kell őket hülyének nézni, mert nem azok. Évek óta ott dolgoznak, ne higgyük, hogy át lehet őket verni 30 dollárra behazudott kínai telefonokkal. Ennyire azért képben vannak a nagyságrendekkel. Naponta sokezer termék megy át a kezeik között, szerintem elég konkrét képük van arról, hogy egy telefon ára milyen nagyságrendben oké, és milyenben tonnás hazugság.

A vám egy érdekes kérdés. A telefonok és táblagépek termékkategóriájukból adódóan vámmentesek, de más termékekre elméletileg kellene vámot is fizetni kb. 45.000 forintos értékhatár felett. A NAV oldalán található adatbázis viszont egy akkora hulladék, amekkorát a magyar bürokrácia csak el tud viselni. Valószínűleg összeszedték az összes visszabukott, nyócáltalánossal rendelkező, szőröstalpú, zsírosbajszú, megszomorodott, fogyatékos, rosszéletű, semmihez sem értő, ingyenélő webfejlesztőt, hogy hozzanak össze egy olyan adatbázist, ami mindenféle, félig hivatalos, félig nemlétező termékkategóriát használ, hogy lehetőleg lenyomozhatatlan legyen, hogy mire hány % vám van hatályban. Erről tök fölösleges vitatkozni, engedjük el és kész.

A Posta oldalán ez az egész furfangos módon el van intézve ennyivel:

screenshot_2016-10-02_12_22_40.png

Továbbiakról tájékozódni lehet ITT és ITT!

 

Mi a helyzet a futárszolgálatokkal?

Az más tészta. A futárszolgálatok a feladóktól egy ún. commercial invoice (ejtsd: kommersöl invojsz) nevű papírt is kérnek, amire sima posta esetében nincs szükség. Ez a papír egy tételes terméklista és értékbizonylat a csomag tartalmáról. Mivel a kínaiak semmit sem töltenek ki normálisan, általában ezt sem szokták (vannak kivételek!). Ez viszont már jóval közelebb szokott állni a valósághoz.

screenshot_2016-10-02_12_15_40.png

Így néz ki egy valódi commercial invoice (részlet)

Konkrét példa:

Megrendeled az előző példában szereplő 190 dollár értékű Xiaomi telefont, egy 13 dolláros Blitzwolf gyorstöltőt, 5 dollárért egy tokot, 8 dollárért 2 nagyáramú kábelt, meg 30 dolcsiért egy vezetéknélküli töltőt. Ha nem a valós összegeket írják rá (vannak webshopok, akik rendesen kitöltik), a commercial invoice így fog kinézni:

Item name Amount Total value (USD)
Smartphone 1pc 130
Charger 1pc 6
Cable 2pc 5
Protector 1pc 2
Wireless charger 1pc 12

 

Ez nyilván még mindig jobb, mintha a valós összegek után kellene fizetned, de azért már nem olyan vicces. A DHL-nél például úgy működik a vámkezelés, hogy amikor megérkezik Magyarországra a termék, beszkennelik a commercial invoice-ot, és kapsz egy e-mailt, amiben megkérnek, hogy szíveskedj nyilatkozni XYZ fuvarlevélszámú (így hívják náluk a követési számot) csomag tartalmáról, és értékéről. A csatolmányban te is megkapod a szkennelt képet amúgy, szóval előre tudod ellenőrizni, hogy a kínaiak mit írtak rá.

screenshot_2016-10-02_12_18_31.png

Így néz ki, ha csatolmányban kapod meg a DHL-től

Ezek után ugyanolyan igazolásokat kérnek, mint a Magyar Posta, általában egy Paypal tranzakciós e-mail is megteszi. Ha nincs rajta a csomagon az e-mail címed, akkor felhívnak telefonon, hogy add meg.

 

Ha valaki mással (például Vaterás eladó) rendeltetem meg a csomagom, akkor ki fizeti ki az importköltségeket?

Ez lenne a legutolsó, amit megcsinálnék. Személy szerint senkinek sem ajánlom a bérrendelést, vagy drop-shippinget. Ilyenkor egy "eladó" elkér valamilyen összeget azért, hogy elintézze a rendelést neked, és az esetek nagy többségében rögtön hozzád rendelje a terméket anélkül, hogy ő ellenőrizné. Akkor miért nem inkább te csinálod? A Tudnivalók menüpontban mindent leírtam világosan, hogyan tudsz magadnak rendelni!

A vámkezelésért, ha nem előre fizetünk - ami leginkább csak az eBay-es Amerikából érkező csomagokra jellemző (Global Shipping Program) - akkor mindig a címzett a felelős. Ahogyan fentebb már le is írtam, ha te vagy a címzett, a te címedre fog jönni a postai levél, vagy a futárszolgálat megkeresése.

 

Források:

[1] http://portal.d-eg.hu/termekimpot-afa-szabalyai/

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://rendeljkinait.blog.hu/api/trackback/id/tr875765008
süti beállítások módosítása